Láss csodát! Amint Erdogan és Putyin kibékült, az orosz régiók újra engedélyt kaptak az államtól a Türkvíziós Dalversenyen való részvételre, így egy év kihagyás után újra képviselteti magát Baskíria, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kabard és Balkárföld, Tatárföld, Tuva, Jakutföld, a Moszkvai terület, a Krím az Altáj Köztársaság és a Hakasz Köztársaság, illetve Dagesztán és a Sztavropoli határterület is debütálhat.

Oroszország azért lépett ki a versenyből tavaly, mert a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet. Az incidens után befagyott a két ország közötti diplomáciai kapcsolat, ami a Türkvízióra is kihatott és állami utasítása minden orosz régiónak ki kellett szállnia a buliból. Itt írtam róla bővebben.

Nem is Eurovízió lenne az Eurovízió, ha nem állítaná fejre a rajongókat folyamatosan, mint ahogyan most is tette. Az ukrán köztévé húzott egy váratlant és a hat pályázó város - Lviv, Herszon, Harkiv, Kijev, Odessza és Dnipro - közül utóbbi hármat juttatta tovább a második fordulóba, kiejtve a sikervárományosnak tartott Lvivet, az ukrán és nemzetközi rajongók legnagyobb kedvencét. A város vezetett minden egyes szavazást és az általános közvélemény is végig mellette állt. Úgy fel lett nyalva, mint Wolf Kati annak idején, hogy aztán élesben elvérezzen, látszólag a semmin. Az ukrán köztévé nyílt pályázatának elbírálásakor a legfőbb szempontok a költségvetés, illetve az aréna, a szálláslehetőség, a közbiztonság és a légi közlekedés minősége voltak, s ez alapján választották ki Dniprót, Odesszát és Kijevet.

Eredetileg két várost készültek bejelenteni, viszont a sajtótájékoztató utáni zártkörű megbeszélésen az egyik képviselő bedobhatta az aduászt, ami miatt harmadikként továbbjuttatták az ő városát is. Ez a pályázó Dnipro lehetett, a polgármesternek valószínűleg sikerült meggyőznie a köztévét, hogy az épülő 9500 férőhelyes EuroArena ideális helyszín lehetne a városban található szálláslehetőségek megtriplázásával és a fejleszteni kívánt repülőtérrel együtt, ami egyelőre csak Isztambulba és belföldön ajánl járatokat napi ötezer utasnak. A sajtóközpontot és az Euroclubot szintén az arénában helyeznék el. Habár sokan igyekeznek nagyon helyesen lehámozni a politikát a versenyről, hülyeség lenne nem figyelembe venni, hogy Dnipro egy kelet-ukrajnai oroszbarát város Szolnok-Debrecen távolságnyira a háborús övezettől. Ha Ukrajna meg akarja mutatni magát a világnak, akkor kétlem, hogy éppen Dniprón keresztül tenné.

Mivel Kijev helye a top 2-ben (immáron a top 3-ban) nyilvánvaló volt, Lvivet végül Odessza ütötte ki a versenyből. Így utólag belegondolva el kell ismerni, hogy Ukrajna Barcelonájának meglepően csábító ajánlatára nehezen lehetett volna nemet mondani. A tengerparton képzelik el a rajongói klubot, a sajtóközpontot és a nyitó- és záróceremóniákat, az átmeneti tetőt kapó Csornomorec Stadion 34 ezer férőhelyével pedig ideális otthont adna a versenynek. A napokban még Jamala is úgy nyilatkozott, hogy bármely városnak örülni fog, de ha választania kellene, akkor Odesszába menne. Persze, neki biztosan könnyű lenne eljutni oda, de nekünk nem: a repülőtér csak egy maréknyi nemzetközi járatot indít.

Kijevnek viszont nincs problémája sem a repülőtérrel, sem pedig az infrastruktúrával. Amiért náluk Vitalij Klicsko feje is fáj, az a konkrét helyszín, ugyanis az általuk kijelölt, a 2005-ös Eurovíziónak is helyt adó Sportpalota nemcsak elavult és idejétmúlt, hanem április 22. és 28. között foglalt is a 2017-es férfi kosárlabda-Európa-bajnokság mérkőzései miatt. Az Eurovízióra minimum az első elődöntő előtti hatodik héten meg kell kezdeni az aréna felkészítését, aminek a sportesemény gátat szabna, így Kijev most egyezkedik a sportszövetséggel, hogy át tudnák-e tenni máskorra a meccseket. Alternatív megoldást jelenthet a Nemzetközi Kiállítási Központ, de az egyelőre csak pletykaszinten került szóba.

Hogyan juthatunk el magyarként a következő Eurovízióra?

Lvivvel megadatott volna az a luxus, ami tavaly Béccsel, hogy szárazföldön, gyakorlatilag kiruccanhattunk volna Eurovíziózni, de ennek annyi, kizárólag repülővel érdemes majd megközelíteni a verseny helyszínét, mert ha Kijevben lesz, akkor senki sem lehet akkora mazochista, hogy Budapest-Keletiből Záhonyig Intercity-vel, majd a határon átkelve Csopról Kijevig szintén vonattal megteszi az egynapos távot. Wizzairrel kb. 12 ezer forintért 2,5 óra alatt eljuthatunk Kijevbe.

Ha Odesszában lesz, akkor Bécsből az Austrian Airlines közvetlen járatával utazhatunk Odesszába, bár ez a Wizzairnél sokkal drágább mulatság lesz. Alternatív megoldást jelenthet Bukarestig elrepülni, majd ott átszállni egy odesszai járatra. Egyébként autó vagy busz - több átszállással.

Az igazi gond akkor van, ha Dnipróban lesz, mert akkor beszoptuk: nincs olyan európai város, ahonnan el lehetne repülni oda, a legkevésbé körülményes utat a Budapest-Kijev, majd Kijevből egy helyi járat jelenthetné. De nyugi, nem Dnipróban lesz, Kijevben majd megoldják valahogy.

Magyar idő szerint 17:40-kor kezdődik az ukrán köztévén A Városok Harca, ami egy kétórás élő műsor lesz és az Eurovízióra pályázó hat város képviselete érvel majd saját városa mellett. A bemutatón/vitaesten/tévés konferencián Dniprót Borisz Filatov polgármester, Harkivot Igor Terekov alpolgármester, Herszont Vologyimir Mikolajenko polgármester, Kijevet Olekszij Reznyikov államigazgatási miniszter, Lvivet Andrij Moszkalenko fejlődésügyi felelős, Odesszát pedig Hennadija Trukhanova polgármester próbálja majd rásózni a nézőkre. Na de ez az, hogy a nézőknek nincs beleszólásuk a végső döntésbe, ezért sem látom egyelőre, hogy akkor miért is van értelme megrendezni ezt az egészet. Valószínűleg csak így akarnak már jó előre nagy feneket keríteni a versenynek.

A műsorvezető az ukrán Gundel Takács Gábor, azaz Timur Mirosnicsenko Eurovíziós kommentátor lesz, aki a 2009-es és 2013-as Junior Eurovíziót is vezette, az élő közönség pedig szakértőkből (akik mihez is szakértenek pontosan?), újságírókból, zenészekből és rajongókból áll majd.

Itt lehet nézni az élő adást.

A napokban Dnipro is felvázolta, hogy miként képzeli el a verseny megvalósítását. 500 millió hrivnyát, azaz 18 millió eurót költenének a fesztiválra. Borisz Filatov polgármester elmondta, hogy ezt az összeget egy 1,4 milliárd hrivnyás alapból finanszíroznák, ami nem befolyásolná a város működését. A verseny helyszínéül a Meteor Sport Aréna szolgálna, ami 9500 férőhelyes, tehát a kijevi Sportpalotánál csak ötszázzal kevesebb embert tudna elhelyezni, tehát nagy különbség nincs a két aréna között. A sajtóközpont a Dnipro Arénában lenne, a rajongókat pedig olyan hotelekben szállásolnák el, amiket a verseny kedvéért építenének. A repülőteret is felújítják és új terminált hoznak létre, viszont nem tudni, hogy újabb járatokat is terveznek-e. Versenykritérium, hogy a rendező város légi közlekedése nemzetközi legyen, viszont a dniprói repülőtérről az ukrán városokon kívül csak Bécsbe, Isztambulba és Tel-Avivba lehet utazni.

De nem fogja, mert még a logója sem jó.

Habár Kijev és Lviv a legesélyesebbek az Eurovízió megrendezésére, Odessza váratlanul egy egészen érdekes kurva jó tervvel állt elő. A verseny nyitó- és záróceremóniáját Arkadián, a Fekete-tenger odesszai partján rendeznék meg, ahol az Eurovíziós falu is helyet kapna. Arkadia Odessza történelmi jelentőségű városrésze és Ukrajna egyik legnépszerűbb üdülőnegyede. 

A szervezők az esemény előtt versenyt is hirdetnének a rajongók között. A nyertesek belépőjegyet kapnának a döntőre, ahova egy európai meglepetés-helyszínről utaztatnák el őket Odesszába, mindezt persze dokumentálva - gondolom.

Az elődöntőket és a döntőt a 34 ezer férőhelyes Csornomorec Stadionban rendeznék meg, ami egyelőre fedetlen.

A dalverseny rendezésére kiírt pályázat határideje ma lejárt, s ahogyan sejteni lehetett, a tucatnyi jelentkezőből csak a felük gondolta komolyan, hogy ténylegesen megrendeznék a jövő májusi fesztivált. Lviv, Odessza, Herszon, Dnipro, Harkiv és Kijev közül kerül majd ki a 2017-es Eurovíziós Dalversenynek otthont adó város.

Kijev

A kijevi pályázatot egyelőre rohadt nagy veszély fenyegeti, ugyanis a versenynek kijelölt Sportpalotában éppen akkor tartják majd a 2017-es hoki-Európa-bajnokság előmérkőzéseit, amikor már a színpadot kellene építeni az Eurovízióhoz. A rendezés szabályzata kimondja, hogy legkésőbb az első elődöntő előtt hat héttel el kell kezdeni a munkálatokat, amit megakadályozna az április 22. és 28. között tartandó sportesemény. A kijevi vezetés most azt reméli, hogy valamilyen egyezségre tud majd jutni a hokiszövetséggel és át tudják rakatni a mérkőzéseket. LOL. Eredetileg az olimpiai stadiont szerették volna indítani, viszont az a szerény 75 ezres férőhelyével túl nagy falatnak bizonyult.

2005-ben a kijevi Sportpalotában tartották az első ukrán Eurovíziót, viszont azóta eltelt 12 év és az ukránok szerint az épület már aligha méltó az azóta igazi világhírű grandiózummá változott versenyhez. 10 ezer nézőnek tudna helyet adni, ami ugyan megegyezne a 2014-es dán helyszín befogadóképességével, viszont biztos, hogy minden más város nagyobb létszámmal fogja majd csábítóbbá tenni az ajánlatát. Kijev nagy előnye a nemzetközi összeköttetés, ami nemcsak a rajongók utazását, hanem a produkció logisztikáját is megkönnyítené. Két repülőtere is van, Európa minden részéről érkeznek gépek. Kijev a főváros, ennek értelmében infrastruktúrájában és szolgáltatóiparában messze veri a vetélytársakat, s ami a legfontosabb, hogy több szállás- és tömegközlekedési lehetőség közül lehet választani.

Lviv

A nyugat-ukrajnai Lviv már a kezdetektől fogva a rajongók és az ukránok kedvenc választása, s már egyre valószínűbb, hogy le fogja nyomni Kijevet a versenyben. Az Arena Lviv ugyan nem fedett, viszont a város kész megoldást találni erre, s ha sikerül elintézni az átmeneti tetőt, az aréna több mint 30 ezres férőhelyével tökéletes helyszíne lehet a versenynek. Azzal is számolnak, hogy mi lesz, ha mégsem sikerül befedni az arénát: ekkor majd bakuznak egyet és csak az Eurovízió kedvéért fogják felhúzni azt a stadiont, amit eredetileg a 2015-ös férfi kosárlabda-Európa-bajnokságra terveztek.

A közel 760 ezer lakosú Lviv Nyugat-Ukrajna "fővárosa", nemzetközi atmoszférája és eklektikus városképe van. Az ukrán rajongók szerint itt valósítható meg leginkább zavargások és ellentüntetések nélkül a fesztivál, illetve a legköltséghatékonyabb megoldásnak tartják. Vendéglátóipara megegyezik bármely más magyar városéval, viszont a közlekedési lehetőségek eléggé szűkösek. A tömegközlekedés inkább minibuszokból és villamosokból áll, szóval biztosan taxizni fogunk, ha Lvivben lesz a verseny. De nagyon körülményesen lehet eleve eljutni a városba, hiszen alig van légi összeköttetése Nyugat-Európával, ami nagyon megnehezítené a logisztikát. Ez igaz egyébként minden más ukrán pályázó városra is.

Herszon

Herszon vezetése még nem jelölte ki, hogy hol szeretné rendezni a versenyt, de Jevhen Niscsuk kulturális miniszter szerint mindegy is, mert úgysem adják oda nekik a rendezés jogát. Herszont 330 ezren lakják, a Krímtől mindössze 88 kilométerre fekszik, az infrastruktúra pedig rossz. A herszoni nemzetközi repülőtér egyetlen légitársasága a Turkish Airlines, amivel csak Isztambulba lehet repülni, tehát logisztikailag teljességgel ellehetetlenítenék magukat a szervezők, a külföldi rajongók pedig nem tolonganának az arénában.

Odessza

Egyelőre Odesszában sem sakkozták ki, hogy hol lehetne megtartani az Eurovíziót. A város egyetlen nagy stadionja, a Csornomorec Stadion ugyanolyan helyzetben van, mint az Arena Lviv: be tud engedni 34 ezer nézőt, de fedetlen. Mivel a kulturális miniszter biztatja Kijevet és Lvivet, hogy építsenek stadiont, Odessza is emellett dönthet, már ha rájuk esik az ukrán köztévé választása.

Odessza egymilliós lakosságával igazi nagyváros. Nemzetközi összeköttetése Kijev után talán a legjobb, számos buszjárat közül lehet választani és az odesszai repülőtér Ukrajna második legforgalmasabb reptere, többek között Bécsbe, Prágába, Varsóba, Münchenbe és Tel-Avivba is közvetlen járatokat indít.

Harkiv

Harkiv jelentkezett a legnagyobb helyszínnel: a Metaliszt Stadion 40 ezer férőhelyes, viszont - mint minden eddig kijelölt helyszín - ez is fedetlen. Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, megfelelő szolgáltatóiparral és tömegközlekedéssel rendelkezik, viszont kétlem, hogy megkapja majd a rendezés jogát, miközben több nagykövetség sem ajánlja az odautat. A háborús övezet és Oroszország közelsége (33 kilométer) miatt egyszerűen nem garantálható a látogatók testi épsége és a verseny zavartalan lebonyolítása.

Dnipro

A májusban Dnipropetrovszkból Dnipróra átkeresztelt nagyváros a harmadik a sorban, amely nem rendelkezik kijelölt helyszínnel (hogy lehet így egyáltalán pályázni?). Ugyan van nekik egy 31 ezer férőhelyes stadionjuk, de nem jelölték ki, hiszen sejthették, hogy nem tudják majd kivitelezni az átmeneti tető megépítését. A városnak nincs nyugat-európai légi összeköttetése, s Harkivhoz hasonlóan túl közel fekszik a háborús övezethez.

Az ukrán köztévé most elvonul és kitalálja, hogy a hat pályázó város közül melyik kettőt tartsa versenyben az Eurovízió rendezési jogának megnyeréséért. Július 15-én kiderül, a pénzem Lviven és Kijeven.

Na baszki. A Pravda megszólította Jevhen Niscsuk kulturális minisztert, aki azt mondta, hogy Ukrajna nem rendelkezik megfelelő helyszínnel ahhoz, hogy megtarthassa a jövő évi Eurovíziós Dalversenyt, ugyanis nincs olyan nagy ukrán stadion, ami az Eurovíziós követelményeknek megfelelően fedett volna.Kijev az olimpiai stadionba vinné a versenyt, viszont Niscsuk szerint lehetetlen úgy befedni azt a hatalmas területet, hogy az átmeneti tető elbírja a ráaggatott világítást és más felszerelést. Az ukrán kormány Lvivet részesíti előnyben Kijevvel szemben, így Niscsuk hozzátette, hogy a város vezetése a lvivi arénához már elkezdte felkutatni a legjobb kivitelezőt a stadion átmeneti tetejéről szóló legjobb tervvel, de persze Lviv ellen is szólnak dolgok.

A rendezés jogáért folyó harcba szóban már több város is beszállt, de hivatalosan eddig csak Kijev és Dnyipropetrovszk adta be a pályázatát. Az ukrán köztévé és az EBU július 8-ig várja a jelentkezéseket.

Tegnap tartotta első megbeszélését az ukrán köztévé és az EBU, amin beütemezték a rendezési pályázat folyamatát és meghatározták a határidőket, illetve a követelményeket, melyeknek eleget kell tenni a rendezéshez. Eszerint június 24. és július 8. között adhatják be hivatalosan is a pályázatukat azok az ukrán városok, melyek igényt tartanak a rendezés jogára. Nem hivatalosan eddig Cserkaszi, Dnyipropetrovszk, Irpin, Herszon, Odessza, Vinnicja, Lviv és Kijev vezetése jelezte érdeklődését, a következő két hétben viszont ki fog derülni, hogy kik gondolták mindezt komolyan. Az ukrán köztévé július 8. és 15. között elkezdi kiértékelni a pályázatokat, majd július 18. és 22. között eldönti, hogy mely két város maradhat versenyben. Július 22. és augusztus 1. között az EBU és az ukrán köztévé meglátogatja a kiválasztott két várost és legfőképpen az infrastruktúrára, illetve a versenynek potenciálisan helyet adó arénára néznek majd rá.

A jelentkezés feltételei közé tartozik, hogy a pályázó városoknak olyan épületet kell kijelölniük a versenyre, ahol legalább 7 ezer nézőt lehet fogadni, viszont az EBU nyilván jobban örülne, ha minimum 10 ezer fővel számolhatna, a sajtóközpontban pedig legalább 1550 újságíró elhelyezését kell biztosítani. A verseny nem lehet szabadtéren, a rendező város repülőtere pedig összeköttetésben kell legyen más nemzetközi állomásokkal is.

Mivel minden egyes ukrán stadiont le kell majd fedni az Eurovízió idejére, ebben egyik város sem élvez előnyt, így maradnak a repterek mint lehetséges vízválasztók. A két legesélyesebb város Lviv és Kijev, de értelemszerűen a főváros reptere tud felmutatni több jelentősebb összeköttetést, míg Lvivből csak két nyugat-európai helyszínre lehet repülni (Münchenbe és Bécsbe).

Magyarországról Kijevbe a WizzAir járatával lehet elutazni másfél óra alatt, míg Lvivbe kicsit körülményesebben juthatunk el: repülő nincs, Záhonyból az ukrán határon fekvő Csopra érkezik a vonat kb. két óra alatt, majd onnan négyórás út vezet Lvivbe. Aki teheti, menjen autóval.

Nagy, de felesleges a káosz a fejekben. Attól, hogy az angol nyugdíjasok és vidékiek az EU-ból való kiválásra kárhoztatták a hazájukat, a fiatalokat és a londoniakat, az Eurovíziós motor még pörög tovább, a britek nem lépnek le a versenyről. Az Eurovízió szabályzatában ugyanis nincs szó arról, hogy minden résztvevő országnak csatlakoznia kell az EU-hoz, ez hülyeség, s különben is egy rakat kontinensen kívüli ország fellépett már, például Törökország vagy Izrael. So calm your nerves with a hot tea.

(A képen a 2007-es brit induló, a Scootch.)