Megint cukiskodtam és videót készítettem az utóbbi 5 év legjobb dalaiból. Hallgasd meg a 20 legjobb dalt A Dalból! (Csak a dalokat értékeltem, a produkciókat nem.)

2015 őszén a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria felett, amióta eléggé megromlott a két ország viszonya, így az incidens következtében Oroszország azonnal visszamondta 14 fellépésre jogosult közigazgatási egységének részvételét a tavalyi Türkvíziós Dalversenyről. Az Eurovízió mintájára készült, török eredetű régióknak és országoknak rendezett zenei fesztiválon ezek az orosz régiók kormányutasításra továbbra sem léphetnek majd fel, így idén sem lesz ott a dalversenyen Dagesztán, Baskíria, Tuva, Csuvasföld, Kumik, Kabard- és Balkárföld, Jakutföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, a Kemerovói terület, a Moszkvai terület, a Sztavropoli határterület, a Krím, az Altaj Köztársaság, a Hakasz Köztársaság, illetve Tatárföld, ahol már az indulót is kiválasztották.

A tavalyi balhé diplomáciai, társadalmi, gazdasági és politikai következményei viszont össze sem hasonlíthatóak azzal, amit az ukrán-orosz háború okoz már évek óta. Kijev és Moszkva, illetve a két nép között gyakorlatilag nincs kapcsolat, a helyzetük súlyossága már-már azeri-örmény mélységeket ölt. Amikor 2012-ben Bakuban tartották az Eurovíziót, akkor az örmények visszaléptek. Most már csak az a kérdés, hogy követik-e ezt a gyakorlatot az oroszok is.

Ha az oroszok elég indoknak tartják a Törökországgal fennálló nem háborús diplomáciai konfliktust ahhoz, hogy továbbra is távol maradjanak az idén Isztambulban tartandó Türkvíziós Dalversenytől, akkor az Ukrajnával folytatott háborús helyzet több mint elég ok lehet az Eurovíziós távozásra is. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy az oroszoknak elég vastag a bőr a pofájukon, az országimázs építése és a nemzetközi démonizálás megállítása érdekében pedig már eddig is sok mindent lenyeltek, amivel nem feltétlenül értettek egyet a versenyen (lásd Conchita Wurst), így nem biztos, hogy az ukrán rendezés eltántorítja őket a további részvételtől. Szerintem sem kellene, mindenesetre ősszel kiderül.

Azt már a pályázati felhívás óta tudjuk, hogy akármennyire is szeretnék Ukrajna egyes városai megrendezni az Eurovíziót, az igazi meccs Lviv és a főváros, Kijev között fog eldőlni, amit most már az ukrán sajtó is megerősített. A Depo.ua szerint az ukrán köztévé csak a kijevi Olimpiai Stadionban és a lvivi Arena Lvivben gondolkodik. A kiválasztott arénára ideiglenesen tetőt húznának (ez egy alapkövetelmény a verseny megrendezéséhez), hiszen mindkét épület fedetlen, a költségek tehát máris az egekbe szöktek, s a lap szerint félő, hogy az Olimpiai Stadionnal csak még több pénzt kellene költeni a versenyre, hiszen nem tudnák kihasználni a 70 ezer férőhelyes teret. Az viszont mellette szól, hogy a tér nagysága tökéletes alapot nyújtana egy grandiózus eseményhez, amivel még a 2009-es moszkvainál is fényűzőbbé tehetnék a versenyt. Ezzel szemben az Arena Lviv egy sokkal gazdaságosabb és átláthatóbb szervezést tenne lehetővé, ami inkább a 2013-as malmői verseny atmoszféráját idézné elő. A lap szerint a kijevi Olimpiai Stadion alternatívája a Sportpalota, ahol a 2005-ös Eurovíziót is rendezték, viszont a mindössze 10 ezer férőhelyes arénáról az illetékesek hallani sem akarnak.

A pályázatra eddig nyolc város jelentkezett. Kijev és Lviv mellett Dnyipropetrovszk a 31 ezer férőhelyes Dnipro Arénával, Odessza a 34 ezer férőhelyes Csornomorec Stadionnal, illetve Cserkaszi, Herszon, Vinnicja és Uzshorod is egy még ismeretlen helyszínnel (merthogy stadionjuk nincs).

Mondja ezt persze annak ellenére, hogy a műsor nélkül valószínűleg sohasem tudjuk meg, ki is ő. Az X-Faktor hatodik évadának sajtótájékoztatóján ByeAlex arra a kérdésre, hogy mai fejjel jelentkezne-e A Dalba, ezt válaszolta: "Én már annak idején sem akartam menni, nem én neveztem a dalt, hanem a kiadó, pedig könyörögtem nekik, hogy ne tegyék. Életemben először ott játszottam közönség előtt, nagyon furcsa volt az egész. Mai fejjel azért nem mennék el, mert a műsor nem arról szól, amiről kellene, nincs meg benne a szakmaiság, a sajtó is egyre jobban kikezdi, és a közönség is elfordul tőle."

Egyrészt nem létezik olyan műsor, amit ne szedne szét a sajtó. Például ahhoz képest, amit a ValóVilág kap évadról-évadra, A Dal pocskondiázása egy ártatlan teadélután a pindúr pandúrokkal. Másrészt ha nincs meg a műsorban a szakmaiság és nem arról szól, amiről kellene, akkor ByeAlex a saját győzelmét is hiteltelennek tekinti? Meg egyébként is, miről kell szólnia A Dalnak? Amióta a műsorból kerülnek ki az indulóink, mindig döntősök vagyunk, ami úgy, hogy 40+ ország közül szavaznak ránk, az isten háta mögötti magyarokra annyian, hogy túléljük az elődöntőt, nem kis dolog.

Freddie után ByeAlex a második Eurovíziós figura, aki negatívan nyilatkozik a versenyről. Mivel Eurovíziós körökben ők igenis számítanak valakiknek, tök illúzióromboló tudni, hogy számukra a verseny nem jelentett sokat. Tényleg Kállay-Saunders András az egyetlen indulónk, aki nem csap bele a szarba jó magyarosan és felfogja, hogy belé akkor bizalmat fektettek az emberek és megbecsülték, amit csinál? Biztos rossz lehet annyira keserűnek lenni, hogy egy ekkora dologban sem lát sikerélményt az ember, főleg úgy, hogy ha nemzetközi szinten kap elismerést. Persze az is lehet, hogy ezek már olyan szellemi magasságok, amiket csak egy olyan sokat látott pökhendi bölcsész érthet meg, mint ByeAlex, mindenesetre tényleg illúzióromboló.

ByeAlex-et A Dal 2013-as kiadásában a nézők juttatták tovább az elődöntőből és a középdöntőből is, majd a döntő megnyerésével kijutott az Eurovízióra, ahol a 10. helyen végzett, így ő a harmadik legsikeresebb magyar a verseny történelmében.

• Bayer Friderikával indítottuk az Eurovíziós pályafutásunkat, aki azért is foglal el előkelő helyet a magyar részvétel történelmében, mert 1994-es szereplése óta sajnos még senki sem tudta lekörözni, a 4. hely Magyarország legjobb Eurovíziós eredménye eddig.
• Szigeti Csaba a valaha volt legsikertelenebb indulónk, csak 3 pontot kapott a versenyen, viszont még így sem lett utolsó. Az utolsó helyet végül Csézy hozta be, aki 2008-ban 6 ponttal végzett az elődöntő 19. helyén.
• Charlie után hét évvel 2005-ben tértünk vissza a NOX-szal, akik magyar etnopoppal a döntőben a 12. helyen, az elődöntőben viszont az 5. helyen végeztek. Számos Eurovíziós rajongó szerint a "Forogj, világ!" a legjobb magyar versenydal ever.
• Ha az elődöntőket és a döntőket egybevesszük, a legjobb magyar eredményt Rúzsa Magdi érte el 2007-ben, aki 224 ponttal a 2. helyezett lett az elődöntőben. Csak a későbbi győztes, a szerb Marija Serifovic előzte meg. Magdi a döntős 9. helyezésével tartja a harmadik legsikeresebb magyar produkció címét.
• Amikor 2008-ban 12 pontot adtunk a debütáló Azerbajdzsánnak, olyannyira belelkesedtek Magyarországért, hogy a következő évben 8 ponttal honorálták Ádok Zolit.
• Minden idők legfelhájpoltabb indulója Wolf Kati volt, akit ahhoz képest, hogy hatalmas közönség-kedvencként és a fogadóirodák sikervárományosaként is trónoltattak, csak 22. lett a 2011-es döntőben, s már eleve az elődöntőből sem jutott tovább előkelőbb helyezéssel.
• Kállay-Saunders András 2014-ben az 5. helyen végzett, amivel a második legsikeresebb magyarnak számít. Sőt, annyira tetszett a nézőknek, hogy még Örményországtól is kapott egy pontot, holott az örmények sohasem szavaztak ránk addig.
• Habár idén Freddie teljesen kiakadt a döntős 19. helyezésén, azt azért kár lenne elfelejteni, hogy Csehországtól 12 pontot kaptunk az elődöntőben, s Spanyolország is végig kitartott mellettünk, illetve Freddie az első magyar induló, aki az elődöntőben minden egyes országtól kapott pontot.

Idén az Eurovízió nézettségi rekordot döntött, a fesztivál berezonálta az egész galaxist. Talán Verka Serduchka antennáinak, talán a moldáv titkárnőt vegzáló űrhajósnak köszönhető, de az Eurovízió most már nemcsak a földlakók kedvelt szórakozása. Az Eurovízió mindenkié, ahogyan az EuroFaktor is. Ez ihletett, ezért készítettem el az új arculatot.

Iveta for president.

Bosznia-Hercegovina könnyen Románia sorsára juthat, ha nem fizeti be adósságait az EBU felé. A boszniai BHRT köztévének május 31-ig kellene rendeznie azt az 5,4 millió eurós adósságot, amit az évek során halmozott fel a műsorszolgáltatók szövetségénél. Ha nem fizeti be, akkor felbontják a BHRT EBU-tagságát, így nemcsak az Eurovíziót kell otthagyniuk, hanem a foci Európa-bajnokságot sem közvetíthetik majd élőben.

Korábban a román TVR köztévé járt így, őket már kizárták a műsorszolgáltatók szövetségéből.

Az utóbbi napokban kiderült, hogy egyáltalán nem biztos a kijevi rendezés, ugyanis előretörtek azok a kormányzati és rajongói vélemények, melyek Lviv városát részesítik előnyben.

A TSN.Tyizsnyija Facebook-oldalán szavazni lehetett arra a városra, ahol a rajongók szívesen látnák az Eurovíziót, s a meggyőző többség szerint a 730 ezres lakosságú nyugat-ukrajnai városban kellene tartani a jövő évi versenyt. 30 ezer voks alapján 44% menne Lvivbe, s csak 21% szeretné másodjára is Kijevben látni a versenyt. Odessza 8%-ot, Dnyipropetrovszk 5%-ot és Herszon 2%-ot ért el, illetve olyan opciót is választhattak a szavazók, mely szerint egyik városban se legyen a verseny, erre a szavazatok 20%-a ment.

Habár Vitalij Klicsko kijevi polgármester már elkezdett készülni a versenyre, s ígérete szerint rohamtempóban fejleszti majd a város infrastruktúráját a nyugati elvárásoknak megfelelően, az ukrán kormány más álláspontot képvisel: nem Kijevet tartja a legjobb ötletnek, ezért megnyitotta a nyugati országokban ilyenkor szokásos pályázati lehetőséget, aminek köszönhetően más városok is igényelhetik a rendezés jogát. Ezt eddig Dnyipropetrovszk, Herszon, Kijev, Lviv, Odessza és Cserkaszi tette meg, de egyelőre csak a kijevi helyszínek felelnek meg a rendezés feltételeinek, hiszen a többi város stadionjai nem fedettek, Cserkaszi pedig egy mindössze 1500 fős kosárlabda-stadiont tud felmutatni.

Magyar szempontból végül is tök mindegy, hol tartják majd, hiszen Lviv csak 200 km-re fekszik Záhonytól, tehát autóval legalább olyan könnyen elérhető, mintha Budapestről Debrecenbe utaznánk, s vonat is megy arra, Kijev pedig WizzAirrel csak másfél óra út Budapestről.

Sajnos minden évben vannak olyan előadók, akiket elér és megsemmisít a Wolf-effektus: a rajongók és/vagy a fogadóirodák toplistái előkelő helyre pozicionálják őket, majd az élő show-ban a nagy várakozásokat alulmúlva a mezőny végére kerülnek. A legemlékezetesebb ilyen magyar induló Wolf Kati, ezért is neveztem el róla a dolgot, de Freddie-t, a spanyol Bareit, illetve még az ír Nicky Byrne-t is csak-csak érinti. Freddie már kiadta, ami benne volt, most versenytársai is megszólaltak.

Az elődöntőben sokak meglepetésére kiesett Nicky Byrne az RTÉ Radio 1 egyik adásában úgy nyilatkozott, hogy szerinte maga a U2 sem tudná megnyerni a versenyt. Szerinte a "Sunlight" tökéletesen vissza tudta volna tenni Írországot az Eurovíziós térképre, már ha az elmúlt időben nem változik ennyit a verseny. Elmondta, hogy nagy reményei voltak, hiszen néhai Westlife-tagként sokan felfigyeltek rá és továbbjutóként emlegették, ugyanakkor sohasem volt akkora favorit, mint a francia vagy az orosz induló, amit nem értett. (LOL.)

Barei a verseny után azzal magyarázta döntős 22. helyezését, hogy szerinte lehetetlen volt közvetlenül felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel, így nem tudta megbeszélni, milyen változtatásokat szeretne eszközölni a produkcióban (ez olyasvalami, amire már Freddie is panaszkodott korábban). A kapcsolattartás a spanyol induló és a svéd rendezés között a spanyol köztévé (TVE) delegációján, azon belül is a delegáció vezetőjén, Federico Llanon keresztül folyt - vagyis nem folyt -, s ezért Barei akadályozottnak vélte a kreatív folyamatokat, a delegációvezető nyilván nem tudott vagy nem volt hajlandó feladatköre szerint eljárni. A döntő óta a spanyol rajongók szinte egyöntetűen követelik Federico Llano lemondását, aki - ha Barei elégedetlensége megalapozott - tényleg nem arra gyúr, hogy egyszer Madridba vagy Barcelonába mehessünk eurovíziózni. Ez a leszarom-attitűd pedig egy delegációvezetőtől elfogadhatatlan.

Általános probléma, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál számos országban nem rajongó szakemberek, hanem mezei producerek és köztévés alkalmazottak kezében van, akiknek nincs rálátásuk a versenyre, s nincs konstruktív ötletük arra, hogy miként lehetne jobban csinálni. Amíg ez Spanyolországban is így marad, addig a spanyol rajongók sem számíthatnak érdemi változásra.