Amíg mi kiélveztük az idei első húsz fokot, addig Ukrajnában egészen bizarr, már-már orwelli fordulatot vett az Eurovíziós Dalverseny körüli készülődés. A Gazeta.ru szerint az orosz Julia Szamojlovához hasonlóan most Örményország indulójára, Artsvikra szállt rá az ukrán nemzetbiztonság és vizsgálják az énekesnő krími kötődéseit. Az ukrán belügyminiszer tanácsadója egy orosz rádióbeszélgetésben viszont elmondta, hogy nem lenne fair csak az oroszok ellen eljárást indítani úgy, hogy a többi 42 Eurovíziós fellépő előéletét nem csekkolták le, így ezt a következő egy hónapban megteszik, s ha Szamojlován kívül mást is össze lehet kötni a Krímmel, akkor további vizsgálatokat indítanak majd. (Tehát nemcsak Artsvik után kémkedhetnek, hanem a mi egy szem Jocink után is.)

Az ukrán nemzetbiztonságot valószínűleg az aggaszthatja, hogy Artsvik szerepelt a The Voice orosz verziójában, s már öt éve Moszkvában él, de Artsvik nővére szerint ez nem jelent semmit, húgának nincsenek ismerősei és rokonai sem a Krímen, így nem érti a bizalmatlankodást. A biztonsági szervek valószínűleg a 17 éves bolgár versenyzőre, Krisztian Kosztovra is kiemelt figyelmet fordítanak majd, mert az énekes Moszkvában született és szintén szerepelt a The Voice orosz verziójában. (Micsoda belterjes társaság.)

A legnagyobb célpont persze Julia Szamojlova, aki másfél évvel az orosz annektálás után utazott a félszigetre közvetlenül Oroszországból, amit a hatályos ukrán törvények szerint nem tehetett volna meg (a Krímre csak Ukrajnából vagy egy harmadik országból szabad elutazni), illetve az sem tiszta, hogy miként adózott a krími fellépésének díja után. Sőt, az ukrán rajongók már pedzegetik, hogy Szamojlova korábban teleböfögte a közösségi oldalakat A Krím az oroszoké-féle hazáját támogató bejegyzésekkel, bár ezt eddig nem tudták bizonyítani. Az orosz kormánypárti énekes és parókakirály Joszif Kobzon pedig felszólította a dumát, hogy álljanak el Oroszország szerepeltetésétől a versenyen, mert "a hazát nem alázhatják meg az oroszellenesek".

Habár még most sem hiszem, hogy Oroszországot tényleg ki fogják rakni a versenyről, mindenesetre a lehetősége már most erősen megosztja az embereket. Igen, az Eurovízió a sokszínűséget és az összefogást hivatott képviselni, ami azt jelenti, hogy biztosítja az emberi jogokat a versenyzők és a rajongók származását, bőrszínét, nemi és szexuális hovatartozását, meg úgy en bloc minden személyiségi jegyét figyelmen kívül hagyva, ami nyilván alap. Ennek értelmében - mint eddig minden orosz - a kerekesszékes, gerinc eredetű izomsorvadásban szenvedő Szamojlova is részt vehet rajta, pedig egy olyan országból érkezik, aminek politikai környezete európai szemmel enyhén szólva világszégyen. Csakhogy idén Ukrajnában tartják a versenyt, ami évek óta halálos áldozatokat követelő háborúban áll Szamojlova hazájával. Már korábban is írtam, de nem győzöm hangsúlyozni: az Eurovízió nem nagyobb a háborúnál! Értsétek meg, hogy nem az EBU és az ukrán köztévé áll szemben az oroszokkal, nem ők alkotják a törvényeket, egy egyhetes zenei vetélkedő pedig nem írja felül azokat. Szamojlova kizárása ellen senki sem tud majd semmit tenni. Ez van, ilyen a háború. Máskor majd tessenek kevésbé naivan és sokkal körültekintőbben győztes országot szavazni.

Aki azt hitte, hogy az ukránok és az oroszok között simán mennek majd a dolgok a következő hónapokban, az végre fogja fel, hogy a mikulás sem létezik. Ahogyan a Deutsche Welle és a Telegraph is lehozta, Oroszország idei Eurovíziós képviselője, Julia Szamojlova valószínűleg törvényt sértett, amikor 2015-ben fellépett a már orosz fennhatóság alá tartozó Kercs városában a Krímen, így tegnap az ukrán nemzetbiztonság eljárást kezdeményezett ellene. Ha az eljárás sikeres lesz, Szamojlovát kitilthatják Ukrajnából és nem léphet fel májusban a kijevi Eurovízión.

Ukrajnában 2015. március elsején véget vetettek annak a sok évtizedes gyakorlatnak, hogy az oroszok nemzetközi útlevél nélkül, személyes irataikkal is beléphettek az országba, így azóta nekik is vizát kell igényelniük, mint mindenki másnak a világon. Később odáig fajult a helyzet a két ország között, hogy lezárták a légterüket egymás elől, nem indítottak közvetlen repülőjáratokat és az orosz állampolgároknak en bloc tilos volt Oroszországból közvetlenül a Krímre utazni. A vád szerint Szamojlova ezt megtette, sőt, azt sem tudni, hogy miként számolt el a fellépéséért járó díjjal az annektálással zavarossá vált adózási rendszerben. Ha nem tisztázzák a másfél évvel ezelőtti krími útjának körülményeit, Szamojlova felkerülhet arra a néhány fős feketelistára, amin Ukrajnából kitiltott orosz énekeseket tart számon az ukrán kormány.

Ha az ukrán nemzetbiztonság eltiltja Szamojlovát a kijevi szerepléstől, az oroszok valószínűleg bojkottálják majd a versenyt, a rajongók fele pedig egyként kiáltja ki Ukrajnát és a tiltást elnéző EBU-t főgonosznak és tettestársnak, mintha az EBU kontrollálhatna diplomáciai és geopolitikai háborús helyzeteket, s mintha egy szórakoztató műsor nagyobb lenne egy több éve tartó, halálos áldozatokat követelő konfliktusnál. Egyébként nem hiszem, hogy Szamojlova felkerül majd arra a feketelistára, de ha mégis, mi se nyomjuk full kreténben: Ukrajna és Oroszország között háború van, s ennek a háborúnak a szabályait nem mi, a fotelben ülő Eurovíziós rajongók diktáljuk. Mit érdekli a felháborodásunk az ukrán nemzetbiztonságot? Miért kéne, hogy érdekelje? Ebben a háborúban Julia Szamojlova kitiltása lenne az egyik legártatlanabb ellencsapás, amit egyik fél mérhet a másikra. Az Eurovízió pedig nem írja felül a törvényeket. 2016-ban, amikor megszavaztátok Jamalát győztesnek, az ukránok és az oroszok már két és fél éve háborúban álltak egymással, ezt mindenki tudta. Ne most kapkodjátok a fejeteket!

21 dallal már megvan a mezőny fele (az albánt nem számítom be, úgyis újraveszik), de még mindig várunk egy olyan számra, ami egy kicsit is megszorongathatja Olaszországot az Eurovízió döntőjében. Persze, Francesco Gabbani győzelme sincs még borítékolva, de jó, ha találok 2-3 olyan versenydalt rajta kívül, amit első hallásra megjegyzek. Nagyon sok a ballada, legyen az pop vagy tipikusan nagyívű. Igazi sláger pedig nincs. A tavalyi évhez képest az idei egyelőre egy hatalmas bullshit. Mutatom:

Azért rossz a mezőny, mert az emberek még mindig tehetségkutatóként kezelik a nemzeti döntőiket és a hangot vagy az előadót pontozzák a dal helyett, holott az Eurovízió egy dalverseny. Na meg számos nemzeti döntőt megfúrt a zsűri és a közönség-kedvencek kárára saját érdekből más előadókat segítettek győzelemhez.

Írnám én, hogy tegnap megszavaztuk Pápai Jocit és az "Origo"-t az idei Eurovíziós indulónknak, csak hát eleve nem tehettünk mást, mivel a zsűri top négyese kettő híján szöges ellentétben állt a miénkkel, a nézőkével, sőt, Tóth Gabit, a hatalmas közönségkedvencet be se tették közéjük. Joci és a dala persze méltó magyarországi indulója lesz a versenynek és mától kezdve rábízom az életemet is, a továbbiakban tehát nem Joci győzelmét, hanem annak körülményeit vitatom. Mert hát van mit.

Ilyen formában semmi értelme

A Dal formátuma igazságtalan és egyáltalán nem nézőbarát, a zsűri túl sok beleszólást kap és Eurovíziós szempontból a lehető legkedvezőtlenebbül dönt. Amikor az elődöntőn Bothék flegmán kiröhögték a nézők az indokolatlanul futtatott Kanizsa Ginára leadott 5 pontját, már tudtam, hogy csak azért is beteszik majd a legjobb négybe, ahol - tegyük szívünkre a kezünket - Závodiékkal együtt semmi keresnivalója nem volt. Már a válogatókon is olyanokat akart és buktatott el a zsűri, akik megalapozták a nézők szórakozását ebben az egyébként rém gyenge évadban. Mujahid Zoltán és Pál Benjámin 7-7 pontot kapott a nézőktől a válogatón, de a zsűri kiejtette őket. Szabó Ádám 8 pontot kapott, de Frenreiszék őt is elbuktatták volna, ha Ádám nem jut tovább a közönségszavazáson az elődöntőbe. Ott már persze elbukott ő is. Oké-oké, letudtam kötelező zsűris csesztetésnek, ez így szokott lenni. De a döntőben tényleg túl messzire mentek: akkora nemzetközi és hazai közönségkedvencet elbuktatni, mint Tóth Gabi és a "Hosszú idők", egy kínosan átlátszó és tudatos kibaszás volt. Kinek csinálják a műsort? Nekünk vagy maguknak?

A zsűri munkája papíron az, hogy fenntartsa a "minőségi egyensúlyt" a mezőnyben, tehát hogy te meg én, kedves olvasó, az egyszerű, fásymulatós ízlésünkkel megvert prolik ne érvényesíthessenek "tehetségtelenebb" énekeseket "tehetségesebb" énekesek kárára. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy egyrészt a zsűri is ugyanolyan szubjektív szempontok szerint pontoz, mint a nézők (még ha ők próbálják is "szakmaiként" beállítani a véleményüket), másrészt meg olyan érzést keltenek az emberben, mintha csak különböző érdekcsoportok akaratát érvényesítenék, a nézők igényeiről pedig magasról tojnának, akikből egyébként a műsor él. Nélkülünk ugyanis nem menne A Dal, de zsűri nélkül ugyanúgy életképes lenne, sőt. Miért ne lehetne csökkenteni a zsűri befolyását vagy a döntőben átváltani 100% televote-ra? Mitől fél a csatorna?

A zsűri vállalhatatlan

Az angol értelmező kéziszótárakban a "cringe" szó mellé Frenreisz Károly, Zséda és Caramel arcképét tenném, ők hárman mondvacsinált szakmai zsűritagok, akik egyszerűen nem működnek ebben a pozícióban. Nekik énekiskolásokat kellene felvételiztetniük, nem pedig egy szórakoztató (vagy éppen szórakoztatni kívánó, de abban súlyos kudarcot valló) műsor fellépőit véleményezni. Both Miklós még csak-csak elmegy, ő legalább nem csinál segget a szájából és következetes a top négyes pontjainak leadásánál is (nem úgy, mint Frenreisz, aki csak azért körbenyalta Gabit, hogy utána egyetlen ponttal se ismerje el a munkáját). Abban viszont ő is hibát követett el, hogy nem Eurovíziós szempontok alapján értékelte a versenydalokat, ami egy olyan műsorban, amit eleve arra hozott létre az MTVA, hogy abban válasszuk ki a mindenkori Eurovíziós indulónkat, eléggé idióta dolog. (Ugyanakkor maga az MTVA kezdte halványítani A Dal Eurovíziós aspektusát már a legelső sajtótájékoztatótól kezdve, így ez nem meglepő, mégis abszurd.) Csak annak a piszok nagy szerencsének köszönhetjük, hogy nézőkként valamelyest jól jöttünk ki ebből a nagy cirkuszból, hogy Joci ugyanúgy tetszett a zsűrinek is, mint nekünk. Nem is akarok belegondolni, mi lett volna, ha nem szeretik és a helyére betolják Leanderékat. De hát így is simán kiküldték volna Kanizsa Ginát, így ennél több bizonyíték az inkompetenciájukra nem is kell.

Tóth Gabi egyszerűen nem nyerhet?

Mivel Radics Gigi és Pápai Joci korábban már 7-7 pontot kapott a nézőktől, mondhatnánk, hogy legalább kiegyenlített volt a legjobb négy mezőnye, két énekest a zsűri, kettőt pedig kvázi mi válogattunk be. Mégsem mondhatjuk, hiszen Kanizsa Ginának vagy éppen Závodiéknak semmi keresnivalójuk nem volt egy olyan top négyben, ahova Tóth Gabi is bejuthatott volna. Egy gerinces és a nézők véleményére is adó zsűri betette volna őt a legjobb négy közé. Eurovíziós szempontból tökéletesen mindegy, hogy Gabi a "Hosszú idők"-kel műfajt váltott, vagy hogy éppen nem szimpatikus sokaknak, mert nem ez számít. Egy litvánnak fogalma sincs róla, hogy ki az a Tóth Gabi, neki még az is tök mindegy lett volna, ha Totovaként ismeri meg. A nézőket csak és kizárólag az érdekelte volna, amit ott abban a három percben letett volna az asztalra. A zsűri pedig nekiállt kötekedni vele, nem tudtak dűlőre jutni rockergabi és magyargabi között (mintha dűlőre kellett volna jutniuk közöttük), lekínaizták és magyarkodónak találták a dalt, a nyolc döntős közül pedig csak őt húzták le. Csak őt, a közönségfavoritot, aki mellett MIN-DEN E-GYES nemzetközi rajongói oldal szavazótábora kiállt a hazaiakról, A Dal rajongó és nem rajongó nézőiről nem is beszélve. Nem üres hype volt körülötte, hanem kézzel fogható bizonyítékai annak, hogy a többség igenis őt látta volna szívesen Kijevben. Egy erős közönségkedvencet buktatott el a zsűri, mert tudta, hogy megnyerheti A Dalt. A nézők szórakozását így Caramelék meggátolták.

Ha nem Gabi, akkor Joci

Joci abszolút megérdemelte a győzelmet, az "Origo" nálam is dobogós volt. Gabihoz hasonlóan ő is etnopoppal érkezett, amivel nagy sikereket lehet elérni az Eurovízión. Ha pedig kvalifikál a döntőbe, akkor ő lesz az első cigányzenei döntős induló ever. Gabi nélkül ő volt a legokosabb választás, sikerült megmentenünk a napot. Mindenképpen ki fog tűnni az Eurovíziós mezőnyből és 2014 után ez az első magyar versenydal, amit naponta hallgatni fogok.

Magyarország május 11-én a második elődöntőben lép fel az Eurovízión. Hajrá, Joci!

Kanizsa Ginát úgy futtatja a zsűri, mintha nem lenne holnap. Már a válogatóban is túlértékelték, az elődöntőben pedig egyenesen 40 ponttal (a legtöbb kiosztható ponttal) díjazta a zsűri, így átvette a vezetést a teljes mezőny felett. A nézőknek viszont nem tetszett, 5 pontot adtak rá. Kérdés, hogy a zsűrinél a nézői szimpátia bír-e bármilyen relevanciával, vagy az, hogy Gina konkrétan esélytelen a kijutásra, és mindezek ellenére beteszik-e a legjobb négybe, elvégre mégiscsak ő A Dal 2017 felfedezettje. Ha beteszik, akkor nem fog kijutni Kijevbe, de mindenképpen növelni fogja a másik három énekes győzelmi esélyeit, hiszen alig fog rá szavazni valaki, már ha az elődöntős 5 pontból indulunk ki (és miért ne indulnánk). 

Pápai Joci - Ginához hasonlóan - szintén 45 pontot kapott összesen, amiből 7-et a közönség adott. Ha csak ebből indulunk ki, akkor ő indul a legnagyobb esélyekkel a döntőn, a top négyes helyezése pedig mind a zsűri, mind a nézők véleménye alapján kétségbevonhatatlannak tűnik. Joci biztosan erős vetélytársa lesz a többieknek.

Tóth Gabiék 44 pontot kaptak összesen, ebből a nézőktől 7-et. Ők az abszolút közönségkedvencek itthon és külföldön is, illetve toronymagasan vezetnek minden létező szimpátiaszavazást. Nem tudni, hogy ez szerepet játszik-e majd a zsűri döntésében, de finoman szólva is nevetséges lenne, ha kihagynák őket a legjobb négyből.

Závodi + Berkes Olivér és a Leander Kills 43 pontjukkal a döntős középmezőnynek számítanak, a nézők előbbinek 5 pontot, utóbbinak 6 pontot adtak. A döntőben akár esélytelennek is tűnhetnének, de egyikőjük sem kapott különösebb kritikát a zsűritől, sőt, Leanderék megkapták a legjobb dalszövegnek járó díjat is, plusz csak egy ponttal vannak lemaradva Tóth Gabitól. Závodiék nem jutnak ki Kijevbe, a nézők ugyanolyan alacsony szinten kezelik őket, mint Ginát, viszont Leanderék rajongói még fordíthatnának a helyzeten és kihozhatnák őket győztesként egy top négyes helyezés esetén.

Meglepett, hogy pont az a Radics Gigi kapta a legkevesebb pontot a zsűritől, aki vezette a válogatókat. A zsűri hirtelen kitalálta, hogy mégsem akkora szám ez, amekkorára felpontozták korábban, de a nézők ugyanúgy 7 ponttal értékelték, mint eddig.

Mivel A Dal történelmében kétszer is előfordult már, hogy a zsűri olyan énekest tett a legjobb négybe, akit a nézők szavaztak a döntőbe, nem kell még leírni a Soulwave-et és a Kállay-Saunders Band-et sem. Na jó, a Soulwave talán mégis kiesik majd a rostán, de Andráséknak még sikerülhet egy top négyes helyezés, tekintve a Gigiével megegyező 42 pontjukat. Ha Andrásék bejutnak a végső négy közé, akkor egy Gabi-Joci-Gigi-KSB döntő esetén hihetetlenül szoros küzdelem várható (mindannyian 7 pontot kaptak a nézőktől).

És ha a zsűri nagy izgalmakat akar, akkor ezeket a hétpontos énekeseket szavazza majd tovább a legjobb négybe. Ha egyáltalán nem érdekli őket a nézők visszajelzése, akkor Joci mellett Ginát, Závodiékat és Leanderéket juttathatják tovább. Ha pedig "kiegyenlített" négyest akarnak összerakni, csak hogy a nézők mellett a saját akaratukat is érvényesítsék, akkor Joci, Gabi, Gina és Gigi vagy Závodiék szerepelhetnek majd a top négyben.

A Dal 2017 - Ki képviseljen minket Kijevben? - Döntő február 18-án élőben a Duna műsorán!

Naponként dagad egy jókorát a spanyol Eurovíziós botrány, amiről korábban is írtam. Most már Spanyolország egyik legerősebb pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt is kíváncsi a balhéra, amit Manel Navarro és a "Do It For Your Lover" vélhetőleg korrupt győzelme váltott ki, s mivel a párt aggódik a közpénzen fenntartott RTVE hitelességéért, José Miguel Camacho szocialista képviselő nyílt levelet írt a csatornának a következő kérdésekkel:

• Ki engedélyezte a kiválasztás metódusát?
• Ki felelt a zsűritagok kiválasztásáért?
• Mi az RTVE elnökének álláspontja a történtekkel kapcsolatban?
• Kit bíztak meg azzal, hogy kiválassza az Objetivo Eurovisión versenyzőit?
• Milyen kritériumoknak kellett megfelelniük a versenyzőknek?
• Gondolt rá az RTVE, hogy visszaléptesse a győztest?

¿Qué pasó y por qué pasó lo que pasó en el agitado y polémico #ObjetivoEurovisión de @eurovision_tve ? Preguntas de @JoseMiguelCama1 pic.twitter.com/XnGggMAjKJ

— PSOE Congreso (@gpscongreso) 2017. február 13.

Közben az RTVE Navarróval közösen tartott sajtótájékoztatóján állt ki az énekes meg úgy en bloc maguk mellett. A köztévé sajtósa például kijelentette, hogy a csatorna a legjobb dalt választotta ki a legjobb előadóval, s hogy a szabályok változatlanok voltak már a kezdetektől fogva. Nem tudni, hogy ezt mire érthette, mert ezelőtt mindig a nézők döntöttek döntetlen esetén, abban viszont nem tévedett, hogy a csatorna választotta ki a dalt. Naná, hogy a csatorna. Korábbi bejegyzésem óta egyébként kiderült, hogy Navarrót és Xavi Martinez zsűritagot nemcsak a Sony Music kiadó, hanem barátság is összeköti. 

Akárhogy is nézzük, ez az ügy bűzlik, mint Kanizsa Gina 45 pontja. Amint Camacho választ kap a csatornától, a bejegyzést frissítem.

Lement A Dal-hétvége a két elődöntővel, jövő héten már döntőzünk és kiderül, hogy ki képviseli Magyarországot a 2017-es Eurovíziós Dalversenyen Kijevben.

Tóth Gabi és a "Hosszú idők" egy tökéletes Eurovíziós versenydal. Magyar etnopoppal a verseny történelmében eddig csak egyszer indultunk, így itt az ideje újra elővennünk ezt a műfajt. Az etnopop nagyon sikeres az Eurovízión, minden évben képviselik országok, az esetek túlnyomó többségében sikerrel. Mivel az etnopop műfaj varázsa abban áll, hogy minden országban másként hangzik, így minden ország egyedi versenyszámot tud küldeni vele. A spanyol populáris népzene sohasem fog úgy megszólalni, mint az ukrán, ahogyan a görög sem hasonlít majd a magyarra (bármennyire is másképp hallja Frenreisz), tehát megéri kivinni a versenyre, mindenképpen egyedin hat. Gabi madártánca különleges, a számhoz nagyon jól eltalált mozdulatokból áll. Ritka alkalmak egyike, amikor a stylist, a fodrász és a sminkes jó munkát végez a műsorban, a számhoz jól passzoló külső csak erősíti Gabi misztikus és magával ragadó kisugárzását. Ez a versenyszám nagy színpadra való, ahol a tér adta lehetőségekkel ki tud bontakozni, na meg olyan effektekkel, mint az aranyeső, a füstgép vagy a fénytechnika. 

Pápai Joci és az "Origo" a cigány- és a magyar népzenét ötvözi modern elemekkel, amitől a mezőny legegzotikusabb versenydalává válik, ez az egzotikum pedig a nemzetközi rajongói toplisták egyik éllovasává tette. Ehhez hasonló dal még sohasem szerepelt Eurovíziós döntőben, Joci lehet a verseny történelmének első modern cigányzenei döntőse. Nagy szenvedéllyel tölti be a színpadot és tetszik, ahogyan interaktál a táncossal, de vissza kell hoznia a videoklip hangulatát, amiben a kreatív háttérembereknek kell segíteniük neki. Ezt a kis hiányosságot viszont nem fogom figyelembe venni a döntőn (már ha továbbra is fennáll majd), mert az Eurovízión úgyis pozitív irányba változik mindenkinek a produkciója, ahogyan eddig is (na jó, Freddie-é talán nem, de ő nem is előadóművész). A fellépőruháját lecserélhetné a döntőre.

Radics Gigi és a "See It Through" a mezőny legerősebb balladája (tehát ha ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt a műfajt képviseljük idén, akkor mindenképpen Gigi a legjobb választás) és nem is lehet igazán másképpen előadni, ahogyan azt Gigi tette az elődöntőben. Mivel nagyot énekel, elég csak középen állnia, a kameraképeknek kell profin megoldani a látványt, na meg olyan színpadi effektekkel kell dolgozni, amikkel még jobban megalapozható az előadás hangulata: legyen szó a színpadra zúduló nehéz ködről, amivel egyesül Gigi szétterülő fehér szoknyája vagy fehér konfettiről, ami csillámként hullik rá, nem beszélve a fénytechnikáról, ami mindezt százszor szebbé teszi. Persze, láttunk már hasonlót a versenyen, de tisztán látszik, hogy Gigi ezen a fancy hercegnős vonalon halad, ahol minden pompa, így ehhez mérten kell kidolgozni a színpadi megjelenését. Egy fehér ló hátán meg csak nem lovagolhat be, a levegőbe felrepíteni meg balett táncosokkal összeereszteni pedig már túl giccsesen hatna. (Igen, az Eurovízión is létezik ilyen.) Kérdés, hogy mennyire tartjuk erősnek ahhoz, hogy a már publikált Eurovíziós balladákat lenyomja, amikből idén eddig túlsúly mutatkozik.

A Kállay-Saunders Band és a "17" egy profin előadott korrekt popdal, András a szorgalmának és tehetségének köszönhetően egyszerűen csak az Eurovízió színpadára termett. Egyedül uralja a színpadot és épp annyira trendi meg urban, amennyire kell. Ritka alkalmak egyike, hogy a vokalisták nem rombolják, hanem építik a produkciót, nagyon rendben van az egész. Amikor először hallottam a dalt, csalódott voltam, mert hát eleve jobban szeretem az energikusabb számokat az Eurovízión, de élőben meggyőzött. András legutóbbi három versenydala más-más érzést váltott ki belőlem, a "Running", a "Who We Are" és a "17" is másféleképpen ütött, de a lényeg, hogy ütött és András mindhármat profin vitte a színpadra.

Henderson Dávid és a "White Shadows" simán az év csalódása. A dal addig szerepelt a toplistám élén, amíg Dávid színpadra nem vitte. Az elődöntőben már kapott némi vizuális segítséget a stábtól, de ekkorra már súlyos köröket vert rá a mezőny, nem tudta behozni a lemaradást. Azt is rossz volt nézni, ahogyan Benji valósággal kinyírja a dalát. Az intim "Karcok"-ból egy jellegtelen bárzene lett, minden karakterét elvesztve vele. Ez van, ha túlpörgeted magad a zsűri tanácsain. Ugyanez a Roma Soulnál: wtf, srácok?! Gergő ezzel cseszte el tavaly is: Lotfi Begi jól meghangszerelte neki a "Győz a jó"-t, majd befeküdtek a zsűrinek és a mély és misztikus beateket felcserélték karneválzenére.

Igyekszem nem személyeskedni, amikor kritikát fogalmazok meg egy előadóról, de nekem a Peet Project mindig is egy rakás kis irritáló gazdag kölyök benyomását keltette, élükön a Pély Barna borzalmas mimikájával ijesztgető frontemberrel. A The Couple is túl lett értékelve, ahogyan a Leander Kills és Kanizsa Gina. Sőt, Gina maximális pontszámot kapott a zsűritől, amit eddig csak Király Viktor és Kállay-Saunders András tudott 2014-ben. Igen, a "Fall Like Rain"-t egy szintre emelték a "Running"-gal, ami ötödik lett a koppenhágai döntőben. Magyarázat nincs.

Závodi + Berkes Olivér tökéletesen működik, de csak A Dal színpadán, a nézői 5 pont egyértelmű előjele egy sikertelen Eurovíziós szereplésnek (amire valószínűleg esélyük lesz, ha a zsűri berakja őket a legjobb négybe).

A Spoon 21 a neoncirkusszal, neonlabdákkal és neonmindennel fasza kis látványt nyújtott volna Kijevben, de helyettük a bankzenenagyhatalom Soulwave jutott tovább a döntőbe, amit végül is értek. Mivel ezt az egészet már maga az MTVA is kezdi tehetségkutatóként kezelni, aminek értelmében nagyon fontosak a hangi adottságok, a Spoon 21 érthetően leszerepelt. A frontember nem tud élőben énekelni. A Soulwave-é se nagyon, de ők legalább jobban aktivizálni tudták a rajongótáborukat. Ja, meg szegény Szabó Ádám, ez nem az ő éve volt, a zsűrinek nagyon szúrta a szemét végig, de a "Together" valahol legbelül tényleg csak egy Pioneer 2.0 volt.

A döntőbe jutott 45 ponttal Kanizsa Gina és Pápai Joci, 44 ponttal Tóth Gabi & Freddie Shuman feat. Lotfi Begi, 43 ponttal Závodi + Berkes Olivér és a Leander Kills, 42 ponttal Radics Gigi, a nézők pedig a Soulwave-et és a Kállay-Saunders Bandet szavazták tovább.

A Dal 2017 - Ki képvisel minket Kijevben? - A döntő február 18-án a Duna műsorán!

És mi még azt hittük, hogy az a dráma, amikor Frenreisz Károly lekínaizza Tóth Gabit. A spanyol köztévé szombat éjjel akkorát fingott a nullás lisztbe, hogy a rajongók még a stúdióban nekimentek a zsűrinek és a győztes énekesnek, káromkodtak és ordibáltak, igazságot követelve a közönségkedvencnek. Az RTVE Objetivo Eurovisión című nemzeti döntője a spanyolok szerint egy nagy parasztvakítás volt és csak arra volt jó, hogy megteremtse annak látszatát, hogy a nézők kezében van a döntés joga, holott a köztévé házon belül már régen kiválaszthatta az idei indulót, Manuel Navarrót és a "Do It For Your Lover"-t.

Hihetetlen, ami történt, ekkora pofátlanságot nemzeti döntőn még nem láttam, a szavazókat valósággal elkussoltatták. Az elkussoltatás időrendben:

1. A háromtagú zsűri a hatfős mezőnyből szépen lepontozza a két közönségkedvencet, Mirelát és LeKleint, két zsűritag egyenesen a legkevesebb pontszámot adja rájuk.
2. Mindeközben el vannak ájulva Manel Navarro generikus és kaliforniáskodó szerelmes dalától, fel is pontozzák az első helyre.
3. Mirela a harmadik, LeKlein a negyedik, a második pedig szintén egy a közönségnél népszerűtlenebb előadó, Mario Jefferson, tehát az első két helyezett nem várhat sok nézői pontot.
4. És nem is kap. Jefferson az utolsó, Navarro pedig a harmadik a nézőknél.
5. Döntetlen! Miután 50-50 százalékos arányban összesítik a zsűri és a nézők pontjait, Mirela és Navarro 58-58 ponttal vezeti a tabellát. Zsűrikedvenc vs. közönségkedvenc, egyértelműnek tűnik a kimenetel.
6. De persze nem az. Mivel döntetlen a verseny - és most figyelj - a zsűri fogja eldönteni, ki képviselje Spanyolországot Kijevben.
7. A zsűri egyik tagja tiszteletben tartja a nézők akaratát, ketten viszont kiállnak Navarro mellett és őt választják meg az ország képviselőjének.
8. A rajongók ordibálva dühöngenek a stúdióban, beszólnak az énekesnek is, aki meg beleáll a helyzetbe és beint egy nézőnek, a másikra meg rászól, hogy kussoljon el. Tessék visszanézni, ez így, ott, akkor és azonnal megtörtént, a győzelmi hangulat meg kb. akkora volt, mint vizsgáztató tanárban a jóindulat.
9. A győztes elénekli a versenydalát, majd gyorsan lesiet a színpadról, a stúdió nem biztonságos többé. Tudja ezt az egyik zsűritag is, akit állítólag halálosan megfenyegetnek.

Nem is az a gáz, hogy Navarro volt a zsűri kedvence, mert mindenkinek vannak személyes preferenciái, ha nekik ő tetszett, akkor rá kellett adniuk a pontjaikat. Sokkal kínosabb a sztoriban, hogy a zsűri úgy pontozta fel a srácot, hogy egyikőjük, Xavi Martinez éppen annak a rádiónak a műsorvezetőjeként ült be a zsűriszékbe, amelyik éppen igyekszik felfuttatni Navarro karrierjét és amelyiknél Martineznek saját műsora is van, amit Navarro kiadója, a Sony Music pénzel. Ez kb. olyan, mintha beültetnénk a zsűrinkbe Johnny K. Palmert és a műsor végén a saját szerzeményét pontozná fel. Igazságtalan és pofátlan részrehajlás. Persze érthető is, de ha ilyen összeköttetései vannak a versenyzőkkel, akkor a francért ültetik be a zsűribe.

De a műsor formátuma is úgy lett kitalálva, hogy még csak véletlenül se tegyen a nézők kedvére, ugyanis döntetlen esetén a zsűrinek kellett kimondania a végső győztest. Az RTVE emelt díjas telefonszámra várta a voksokat, majd a végén beintett a szavazóknak és elvette tőlük a döntési jogot, ami nemcsak maga az elv miatt illette volna meg őket, hanem azért is, mert fizetniük kellett a szavazatokért, így a nemzeti döntő nem a spanyol embereknek készült, hanem csak Navarro érdekszférájának. A spanyol köztévé igazán megspórolhatta volna a nézőknek a kellemetlen perceket, a rajongóknak a pénzt és az idegbajt, a versenyzőknek a fáradozást és a hamis reményt, magának meg ezt az olcsó gálát és egyszerűen csak kiválaszthatta volna házon belül Navarrót.

Már él egy petíció, ami arra szólítja fel a spanyol köztévét, hogy álljon el Navarro szerepeltetésétől, itt lehet aláírni.

Az Eurovíziós közösség számos tagja összeállít ehhez hasonló videót nemzeti dalválogatók mezőnyeiből és ezt a példás rajongói magatartást én is követem, amióta csak létezik A Dal. Nálam ez a gyakorlat eddig úgy nézett ki, hogy csináltam egy "before event" top 30-as videót, mielőtt elindult volna a műsor, majd összeraktam egy "after event" videót a döntő után. Idén ezek elmaradtak, az év elején technikai okok miatt (befüstölt az akkori laptopom) a before videóról kellett letennem, az after videót pedig szintén elvetettem és helyette most tettem közzé A Dal toplistámat. Ennek annyi az oka, hogy most, a döntő előtt még sokkal aktuálisabb kedvencekről beszélni, megtudhatjátok, hogy tőlem kire mennek majd a szavazatok, meg amúgy is, minek várnék még másfél hetet, ha a döntő előtt már régen felállt a sorrend a fejemben.