És mi még azt hittük, hogy az a dráma, amikor Frenreisz Károly lekínaizza Tóth Gabit. A spanyol köztévé szombat éjjel akkorát fingott a nullás lisztbe, hogy a rajongók még a stúdióban nekimentek a zsűrinek és a győztes énekesnek, káromkodtak és ordibáltak, igazságot követelve a közönségkedvencnek. Az RTVE Objetivo Eurovisión című nemzeti döntője a spanyolok szerint egy nagy parasztvakítás volt és csak arra volt jó, hogy megteremtse annak látszatát, hogy a nézők kezében van a döntés joga, holott a köztévé házon belül már régen kiválaszthatta az idei indulót, Manuel Navarrót és a "Do It For Your Lover"-t.

Hihetetlen, ami történt, ekkora pofátlanságot nemzeti döntőn még nem láttam, a szavazókat valósággal elkussoltatták. Az elkussoltatás időrendben:

1. A háromtagú zsűri a hatfős mezőnyből szépen lepontozza a két közönségkedvencet, Mirelát és LeKleint, két zsűritag egyenesen a legkevesebb pontszámot adja rájuk.
2. Mindeközben el vannak ájulva Manel Navarro generikus és kaliforniáskodó szerelmes dalától, fel is pontozzák az első helyre.
3. Mirela a harmadik, LeKlein a negyedik, a második pedig szintén egy a közönségnél népszerűtlenebb előadó, Mario Jefferson, tehát az első két helyezett nem várhat sok nézői pontot.
4. És nem is kap. Jefferson az utolsó, Navarro pedig a harmadik a nézőknél.
5. Döntetlen! Miután 50-50 százalékos arányban összesítik a zsűri és a nézők pontjait, Mirela és Navarro 58-58 ponttal vezeti a tabellát. Zsűrikedvenc vs. közönségkedvenc, egyértelműnek tűnik a kimenetel.
6. De persze nem az. Mivel döntetlen a verseny - és most figyelj - a zsűri fogja eldönteni, ki képviselje Spanyolországot Kijevben.
7. A zsűri egyik tagja tiszteletben tartja a nézők akaratát, ketten viszont kiállnak Navarro mellett és őt választják meg az ország képviselőjének.
8. A rajongók ordibálva dühöngenek a stúdióban, beszólnak az énekesnek is, aki meg beleáll a helyzetbe és beint egy nézőnek, a másikra meg rászól, hogy kussoljon el. Tessék visszanézni, ez így, ott, akkor és azonnal megtörtént, a győzelmi hangulat meg kb. akkora volt, mint vizsgáztató tanárban a jóindulat.
9. A győztes elénekli a versenydalát, majd gyorsan lesiet a színpadról, a stúdió nem biztonságos többé. Tudja ezt az egyik zsűritag is, akit állítólag halálosan megfenyegetnek.

Nem is az a gáz, hogy Navarro volt a zsűri kedvence, mert mindenkinek vannak személyes preferenciái, ha nekik ő tetszett, akkor rá kellett adniuk a pontjaikat. Sokkal kínosabb a sztoriban, hogy a zsűri úgy pontozta fel a srácot, hogy egyikőjük, Xavi Martinez éppen annak a rádiónak a műsorvezetőjeként ült be a zsűriszékbe, amelyik éppen igyekszik felfuttatni Navarro karrierjét és amelyiknél Martineznek saját műsora is van, amit Navarro kiadója, a Sony Music pénzel. Ez kb. olyan, mintha beültetnénk a zsűrinkbe Johnny K. Palmert és a műsor végén a saját szerzeményét pontozná fel. Igazságtalan és pofátlan részrehajlás. Persze érthető is, de ha ilyen összeköttetései vannak a versenyzőkkel, akkor a francért ültetik be a zsűribe.

De a műsor formátuma is úgy lett kitalálva, hogy még csak véletlenül se tegyen a nézők kedvére, ugyanis döntetlen esetén a zsűrinek kellett kimondania a végső győztest. Az RTVE emelt díjas telefonszámra várta a voksokat, majd a végén beintett a szavazóknak és elvette tőlük a döntési jogot, ami nemcsak maga az elv miatt illette volna meg őket, hanem azért is, mert fizetniük kellett a szavazatokért, így a nemzeti döntő nem a spanyol embereknek készült, hanem csak Navarro érdekszférájának. A spanyol köztévé igazán megspórolhatta volna a nézőknek a kellemetlen perceket, a rajongóknak a pénzt és az idegbajt, a versenyzőknek a fáradozást és a hamis reményt, magának meg ezt az olcsó gálát és egyszerűen csak kiválaszthatta volna házon belül Navarrót.

Már él egy petíció, ami arra szólítja fel a spanyol köztévét, hogy álljon el Navarro szerepeltetésétől, itt lehet aláírni.