De csak a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az ESCToday megkérdezte, hogy jövőre részt vehetnek-e a versenyen a kazahok, akiket a Kabar Agency médiavállalat január 1. óta társult tagként képvisel a műsorszolgáltatók szövetségében, az EBU pedig válaszolt:

A 2016-os Eurovíziós Dalversenyen a társult tagok, mint a Khabar Agency, nem vehettek részt, kivéve az ausztrál SBS-t. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége most átvizsgálja a szabályt [ami a társult tagok részvételének tiltására vonatkozik - a szerk.] és időben publikálja majd az új szabályzatot a Eurovision.tv-n.

Ez azt jelentheti, hogy a jövőben, akár 2017-től, minden társult tagország megkaphatja a részvételi jogot és indíthat énekest a versenyen, így Ausztrália mellett debütálhatna Banglades, Brazília, Chile, Dél-Korea, a Dél-Afrikai Köztársaság, az Egyesült Államok, Kanada, Kína, Kuba, Hong Kong, India, Irán, Japán, Kazahsztán, Malajzia, Mauritius, Omán, Szíria és Új-Zéland. Ez pedig a legjobb indulattal is egy valóságtól rohadtul elrugaszkodott ötlet, bár 40 évvel ezelőtt a kommunista keleti blokk országaira, köztük Magyarországra, is ezt mondta mindenki. A felsoroltak közül egyelőre csak Kazahsztán debütálása tűnik reálisnak: 2010 óta közvetítik a versenyt, folyamatosan hájpolják a köztudatban is, a Khabar Agency pedig társult tagja az EBU-nak.

A legmerészebb teóriák szerint Kazahsztán helyett az Egyesült Államok debütálhat majd Kijevben. 2014-ben a verseny egyik vendégfellépője az ausztrál Jessica Mauboy volt, a meghívással pedig az EBU kedveskedni akart Ausztráliának, ahol már 30 éve rajonganak az Eurovízióért. A következő évtől rendszeres fellépők lettek. Idén Justin Timberlake meghívásával igyekeztek Amerika felé nyitni, így sokan pedzegetik, hogy az ausztrálok után az amerikaiak érkezhetnek meg a versenyre.

Ti egyáltalán nem várjátok Kazahsztán debütálását, de mi a helyzet a többi országgal?