1975 után újra változtatnak az Eurovízió pontozási rendszerén

Ez volt eddig: A nézők és az országok "szakmai" zsűrijeinek szavazatait összefésülték, így minden ország egy darab pontszámot osztott ki 1-től 12-ig. Ezeket a pontokat pontbejelentők ismertették egyetlen szegmensben.

Ez lesz mostantól: A zsűri és a nézői szavazás végeredményét nem fésülik össze, hanem egymáshoz adják, így két külön szegmensben fogják ismertetni. Az első szegmensben - ahogyan eddig is - kapcsolni fogják a versenyző országok pontbejelentőit, akik ezúttal a zsűripontokat mondják el 1-től 12-ig. A második szegmensben a műsorvezetők fogják prezentálni a nézői voksokat úgy, hogy összesítik mind a 43 ország közönségszavazatait és ahogyan a Melodifestivalenben már megszokhattuk, a nemzetközileg legkevesebb szavazatot kapott versenyzőtől haladnak majd a legtöbb szavazatot kapott versenyző felé. A háttérben persze 1-12 pontos rendszerben feldolgozzák a nézői szavazatokat is, majd összeadják és a kapott pontszámot hozzávágják a zsűris pontszámhoz. Például Litvánia az oroszoktól és a románoktól kap 2-2 pontot a zsűrinél, de az orosz nézők 4, a román nézők pedig 7 ponttal honorálták őket, tehát a zsűris 4 ponthoz jön még a nézői 11 pont, így Litvánia végső pontszáma 15 pont lesz. A műsorvezetők csak a 11 pontot jelentik majd be, a képernyőn pedig mutatni fogják, hogy a tabellán mennyit változtatott ez a 11 pont, hányadikak is lettek valójában a litvánok.

 

Eredetileg pro és kontrában akartam levezetni, hogy mi jelent előnyt és hátrányt az új rendszerben, de az előbbiből alig találtam valamit. Az egyetlen pozitívum talán az, hogy a verseny győztese csak az utolsó pillanatban derül ki.

Már régóta folytak a viták arról, hogy miként lehetne rövidíteni a pontbejelentésen, ami közel egy órát vett el a műsorból. Ahhoz képest, hogy eddig az időmegtakarítás szempontjából akartak változtatni az egyébként legizgalmasabb részen, az új rendszer semmivel sem fog rövidíteni az adásidőn. Ugyanúgy végigkapcsolják majd mind a 43 országot, csak éppen a zsűrieredményekért.

A másik kifogásolható dolog a zsűri szerepének növelése. Annak ellenére, hogy a rajongók már évek óta a mellüket döngetve követelnek nagyobb beleszólást a végeredménybe (jogosan), az EBU (a svéd tévé lobbijának köszönhetően) most nagyobb hangsúlyt fektet a szakmai zsűrinek gúnyolt országonkénti öt ember véleményére. Ez a vélemény a rajongók többségét egyáltalán nem érdekli (engem sem), s most hosszú tízperceket kell majd végigszenvedni miattuk, az izgalom legapróbb jele nélkül. Nem látom, miként lenne szórakoztató a zsűri véleményének végighallgatása, hiszen közünk sincs hozzá. Azzal pedig ugyancsak hülyeség érvelni mellettük, hogy így kikerülhetjük a politikai korrupciót: azt, hogy kik ülnek a zsűriben, továbbra is a tévék döntik el (ezek a tévék pedig szigorú állami fennhatóság alá tartoznak, főként tőlünk keletebbre).

A legfájóbb viszont az, hogy nem fogjuk tudni, mennyire érvényesült a szavazatunk. A műsorvezetők nem részletezik majd a nézői voksokat, nem osztják le pontokban, holott mi nézőkként éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogy MI hogyan pontoztunk és MÁSOK hogyan láttak minket. Most csak annyi lesz, hogy például Magyarország a nézőktől kapott 40 pontot az európai közönségtől, azt jó éjszakát.