Nyugodt, bájos, kiegyensúlyozott, jól építkezik, én ezt értem, viszont az Eurovízió kontextusában ez egy lehetetlen dal. Persze, megmelenget, de el is altat. Ettől függetlenül valami azt súgja, hogy ők lesznek az idei év Honeybeastje.
Egy 24 éves srác vagyok, s azért merem állítani, hogy több tesztoszteron van bennem, mint ösztrogén, tehát nekem az ilyen dalok nem fognak bejönni soha. Nekem ez sablonnyál, egy szerelmes tucatszám, nincs benne semmi izgalmas és átütő, csak egy közhelyes cím és érzelgősség.
Nagyon ugrom arra, ha valaki angolul beszél, de nem jó a kiejtése, s képernyőn van. Helló Tatár Csilla, helló Novodomszky Éva, helló C.E.T.! A dal semmitmondó, a refrén egyenesen irritáló. Olvastam már olyan kommentet, ahol a legjobb énekesek közé sorolták a srácot, holott ordít az egészről, hogy élőben jobban meg fogja erőszakolni a hallójáratainkat, mint tavaly Szakács Gergő.
Amikor kritikát fogalmazok meg egy dallal kapcsolatban, mindig tartsátok szem előtt, hogy nem személyes támadást próbálok intézni az előadó ellen, hiszen nem ismerem, csupán a produkcióját értékelem filter nélkül.
A Power of Love rettenetesen semmitmondó, tele van a legelviselhetetlenebb közhelyekkel, illetve vannak bizonyos szavak, amik garanciát jelentenek a totális ízléskatasztrófára, hiszen annyian ellőtték már őket, hogy a könyökömön jönnek ki, s Jázmin dalában több ilyen is van, a "power of love" és a "shine" csak néhány példa. A dal egyébként pozitív töltetű, de annyira sokat hallott klisékből áll mind a dalszöveg, mind pedig a zene (bár a zene nem is klisés, sokkal inkább felejthető és semmilyen), hogy számomra totálisan hallgathatatlan.
A Kállay-Saunders Band frontembere Kállay-Saunders András, aki a 2014-es koppenhágai versenyen a Running-gal ötödik lett a döntőben. Most megújulva tér vissza a bandájával. A Who We Are egy modern, pozitív, katartikus dal, s az önértékről szól, ami mostanában nagy Eurovíziós trend a dalszövegeket illetően. András ezúttal a férfit közvetíti, s ez nemcsak a műfajválasztásnak köszönhető, hanem annak is, hogy ércesen és erőteljesen engedi ki a hangját, ami még acélosabbá és energikusabbá teszi a dalt. Az egész tele van életerővel és ambícióval.
Műsor előtti pontszám: 9/10
(Valószínűleg senkinek sem fogok 10 pontot adni idén, így a 9 pontos produkciókat vegyétek Eurovízió-kompatibilisnek.)
Épül, épül, épül, wow, már jön az elektronika is, itt most bizony kirobban minden - gondoltam én. Aztán teljesen szétesett a refrén, s tette ezt minden egyes alkalommal.
Általában az a legnagyobb gond A Dalban szereplő dalszövegírókkal és zeneszerzőkkel, hogy nem ismerik fel az újítás és az egyediség fontosságát, illetve az adott előadóban rejlő potenciált (lásd Radics Gigi 2014), s az előadókkal, hogy minderre rábólintanak (bár igaz, hogy sokszor nem tehetnek mást).
Ezt a műfajt mindig is magát ismétlőnek, unalmasnak és laposnak tartottam, sőt, már-már közönségesnek, viszont a Fire bele tud nőni az ember fülébe. Igaz, ha nem spékelik meg egy kis török hangzással, nem lenne semmi emlékezetes benne.
A Rise Like A Phoenix és a Heroes után kijelenthetjük, hogy az önbizalom-növelő és a pozitív önértékelésre buzdító dalok eurovíziós trenddé váltak, amit nagyon helyesen a Pioneer is meglovagol. Legyünk őszinték, túl sokáig uralták már a teret az ömlengős szerelmes dalok, itt az ideje témát váltani, s tényleg őszinte üzenetet közvetíteni, miszerint a boldogságunkat csak magunkban találhatjuk meg (és ez még csak nem is elcsépelt üzenet, mint a szerelem mindhalálig). A Pioneer egy modern, energikus és felemelő szerzemény, s habár A Dal nem tehetségkutató, Freddie az egyedi hangjával duplán ráverhet majd a többiekre.
Műsor előtti pontszám: 9/10
(Valószínűleg senkinek sem fogok 10 pontot adni idén, így a 9 pontos produkciókat vegyétek Eurovízió-kompatibilisnek.)
Kit imádnak a rajongók? Van már korai fan-favorit? Vagy valakit már a műsor előtt leszavaztatok? A Hit Hits The Fan rajongás-figyelőt heti rendszerességgel bővítem a legújabb infókkal, a legnépszerűbb eurovíziós blogok és weboldalak kommentjei és szavazásai alapján. A Ti véleményetek alap.
Mivel 30 dalból még csak 17-et ismerünk, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ennek ellenére máris vannak olyan előadók, akik elkezdték vezetni a kommentszekciókban folyó diskurzusokat. Ilyen a Kállay-Saunders Band, akik a dal premierje óta nagy népszerűségre tettek szert, de feltűnt Freddie is, akivel jelenleg fej-fej mellett haladnak a fan-favorit címért. Petruska számít a harmadik legkedveltebbnek a sorban, s bármennyire hihetetlen, még Vásáry Andrénak és Agárdi Szilvinek is sokan szurkolnak. Horányi Juli a dalának premierje óta egyre kevesebb embert tud megmozgatni, Patai Annát egyöntetűen utasítják el a rajongók, míg Török Jázmin meg sincs említve sehol.