Az évad második kizárása Szabyestre esett, a "Szerelem kell" című versenydalát már előadta nyilvánosság előtt nyáron, a szabályzat pedig ennél világosabban már ki se mondhatná, hogy azt csak szeptember 1. után lehet bemutatni. Az egész fiaskó úgy kezdődött, hogy valaki rátalált a neten egy júliusban feltöltött videóra, amin Szabyest előadja a dalt egy bárban. A videó hamar elkezdett terjedni Eurovíziós körökben, a verseny rajongóinak pedig nem kellett messzire menniük, hogy még több bizonyítékot találjanak a szabálytalanságra, amiket Szabyest vagy a menedzsmentje (egyáltalán van olyan neki? ha van, akkor rémamatőr) módszeresen törölgetni kezdett mindenhonnan. A rajongók az MTVA közönségszolgálatán keresztül hívták fel a készítők figyelmét az incidensre, a műsorszolgáltató pedig profin kezelte a helyzetet: fenntartotta a rajongókkal a kommunikációt és nem elégedett meg nem egyértelmű bizonyítékokkal, de amikor megkapta a videofelvételt (ami ugye végleg igazolta a rajongókat), akkor kizárta Szabyestet a versenyből. A közösségi média-celebnek a közösségi média lett a veszte. Persze sose jó a káosz, főleg nem kezdés előtt másfél héttel, de senki sem veheti el más előadóktól a lehetőséget, ha nem érdemli meg. Szabyest szabálytalankodott, így nem érdemelte meg.
Na de ő ezt nem fogja fel. Ma a tízévesek egybites bálványa Facebookon kapcsolta magát élőben és elmondta a tutit. [hegedűszó a háttérben]
Őt mindenki rosszindulatból jelentgette.
Az emberek print screent használtak, PRINT SCREENT!!!
Nincs bizonyíték, mert nincs videó sem.
De a videó amúgy sem elérhető már.
Meg nem is a "Szerelem kell"-t adta elő.
A Dal stábja flegma és lenézte őt.
Életképtelen tehetségkutatósokkal van tele a műsor.
De ami a legjobb:
Ő már amúgy is szeretett volna kilépni.
Persze most savazhatnám tovább ezt a szerencsétlent, de minek? Foglalkozzunk a profi előadókkal, akik tudnak játszani a szabályok szerint és még jó dalokat is énekelnek.
És még mi panaszkodunk. A csúcstartó Portugáliát Ciprus követi 33 sikertelen próbálkozással, majd Málta és Izland 29 alkalommal. Lilával jelöltem, akik még sohasem nyerték meg a versenyt.
A teljes lista (országnév/sikertelen próbálkozások száma):
Az etnopop olyan populáris zene, amit népi motívumokkal ötvöznek és nagyon népszerű az Eurovízión. Szinte minden egyes ország szerepelt már vele a versenyen, a török baglamától kezdve a spanyol gitárig minden egyes európai (és nem európai) hangszert hallhattunk már, ami csak létezik. A balkán országok, Görögország, Spanyolország, Ukrajna és Törökország (amikor még részt vett az Eurovízión) szinte mindig olyan dallal indul, amit átitat saját népi zenei világának hangzásával, s rendre jó helyezést ér el vele. 2005-ben szintén Kijevben a NOX képviselt minket a "Forogj, világ!" című magyar etnopoppal, s azóta is az volt az első és utolsó ilyen próbálkozásunk. Pedig időközönként simán küldhetnénk hasonlót. Egy etnopop dal minden Eurovíziós mezőnyben egyedi tud lenni, mert az az egyetlen a saját műfajában. Magyarországból csak egy van, így magyar zenét is csak egyetlen ország fog küldeni a versenyre, ami így minden évben autentikus tud lenni.
A NOX az elődöntőből ötödikként jutott tovább a döntőbe, ahol 12. lett olyan országok pontjaival, mint Izland, Lengyelország, Románia, Ciprus, Izrael és Horvátország. Idén Totova, Pápai Joci és a Roma Soul képviseli az etnopop műfajt: előbbi magyar, utóbbi kettő cigányzenei alapokból dolgozik. Hajrá.
Tisztulni látszik a kép a Jetlag kizárását illetően. Tegnap bombaként robbant a hír, hogy az MTVA kizárta őket a versenyből, annak ellenére, hogy az idei évad egyik legerősebb dalát szállították (na nem mintha ez a szabályzatot érdekelné). A közmédia közleménye szerint "többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült megoldást találni az együttműködésre", ami ugye a kizárásukhoz vezetett. Mivel konkrét indoklást nem tartalmazott a közlemény, érthető módon mindannyian felkaptuk a vizet és hemzsegtek a fórumok az összeesküvés-elméletektől, mindenki az MTVA-t hibáztatta. Most pedig úgy tűnik, hogy talán pont a Jetlag tehet az egészről. Valószínűleg a rajongói felháborodás hatására ma az MTVA kibővítette tegnapi közleményét és hozzátette, hogy "a Jetlag nem tudja vállalni a műsorral járó szigorú időbeli és megjelenési kötelezettségeit".
A Jetlag január 21-én koncertet ad az Akváriumban, ami egybeesik A Dal második élő válogatójával. A stáb valószínűleg erre a napra osztotta be őket, s miután a Jetlag jelezte, hogy nekik aznap más elfoglaltságuk van, tegyék át őket másik adásba, a stáb elállt a szerepeltetésüktől. De miért is tett volna másképp? Nem lehet az előadók kénye-kedve szerint pakolgatni őket és ezzel káoszt teremteni a szerkesztői munkában. Egyik előadó sem fontosabb a másiknál. Mindenkinek vannak koncertjei, megjelenései, elfoglaltságai, de ha vállalják A Dalban való részvételt, akkor vállalniuk kell az azzal járó, a szerződésben világosan megfogalmazott kötelességeket is: megjelennek a próbákon és megbeszéléseken, elbohóckodnak az MTVA műsoraiban és ami a legfontosabb, részt vesznek az élő show-kban. Aki már a nemzeti válogatóval járó feladatokat sem tudja teljesíteni, attól felelőtlenség lenne elvárni, hogy márciustól májusig az Eurovíziós felkészülésnek és szereplésnek szentelje az életét. Az előadó (és a menedzsment) prioritásairól szól az egész. Mit tudom én, hogy miből áll a zenész szakma, s hogy mennyire lehet fontos ez a koncert a Jetlagnek. Valószínűleg nagyon, s szívük joga megtartani. Csak akkor mégis mit hittek A Dalról?
A Jetlaget az X-Faktorban megismert Chase helyettesíti "Dust In The Wind" című dalával.
UPDATE: elkerülte a figyelmemet (dolgoztam, bocs), de a Jetlag már korábban reagált Facebookon és tényleg a koncertjük miatt adják fel A Dalt.
Disclamier: Nem érdekel, hogy a köztévé miként kommunikálta le A Dal-t, amíg ez a hazai Eurovíziós előválogatónk, addig Eurovíziós kontextusban értelmezem és ítélem meg a produkciókat. Moving on.
Sapszon Orsi "Hunyd le a szemed"
Orsi mielőtt jelentkezhetett volna az 1963-as Eurovízióra, véletlenül belelépett az utcán egy pocsolyának tűnő féregjáratba, ami egészen 2016-ig repítette, s most ugyanazzal a dallal próbál szerencsét újra. A "Hunyd le a szemed" egy szimfonikus pisiszünet, egy ódivatú rétegzene, egy szórakoztató showműsorból minden áron száműzendő lejárt lemez. A Dal zenei felhozatalát az idejétmúlt zene nem teszi sokszínűvé, ennek a számnak a létjogosultságát a versenyen még a 80 éves nagyanyám is megkérdőjelezné.
Mrs. Columbo "Frozen King"
Nagyon kellemes meglepetés a Mrs. Columbo versenydala, valószínűleg jót tettek a zenekarnak a tagcserék. A "Frozen King" nem negyvenéves anyukák zenei cukiskodása, amilyen a 2013-as "Játszd újra" volt, hanem egy jól felépített, zenei megoldásaiban is érdekes dal.
Pál Benjámin "Father's Eyes"
Közönség-favorizálás terén kezdi lenyomni a Soulwave-t, úgy tűnik, a rajongók most nagyon ráálltak az efféle hangzásra. Benjámin számomra abszolút ismeretlenként indul, sohasem hallottam és láttam előadni, de ha erős karizma és könnyed magabiztosság jellemzi, akkor szépen el fogja adni ezt a fülbemászó dalt. Viszont félő, hogy ami már a stúdióverzión is fülsértő, az élőben egyenesen katasztrofális lesz: az angol kiejtés. Mindig cringe, amikor valaki pusztán fonetika alapján tanul meg egy idegen nyelvű dalt, az meg még rosszabb, amikor még az sem megy.
Pápai Joci "Origo"
Engem mai hangzású népi zenei motívumokkal kilóra meg lehet venni, így az "Origo" is tetszik. Őszinte és lehengerlő, ezt viszont inkább a zenének és Joci lélekjelenlétének köszönheti, mintsem a dalszövegnek. Persze, a dalszöveg a legkisebb faktor, ami alapján egy magyar nyelvű dalt megítélhet a nemzetközi közönség, hiszen úgysem érti, de nekem a nagy része ötlettelen és a vallási töltete miatt primitív.
Závodi + Berkes Olivér "#háttérzaj"
Vannak benne érdekes zenei megoldások, de egyszerűen nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy Berkes a férfi Mariah Carey-nek képzeli magát és pitch-nek csúfolt hereszaggatással próbál bevágódni. Szörnyű.
Leander Kills "Élet"
Ovidiu Antonéra emlékeztető rockballada. Nem emlékezetes, különösebb karaktere sincs, annál többet nem tudok hozzáfűzni, minthogy kitárom kezeimet az ég felé és megkérdem: Miért?!
Calidora "Glory"
Miért?!
Benji "Karcok"
Kötéltánc 2.0
AnnaElza & Kása Juli "Jártam"
Van olyan érdekes, hogy itthon hallgatgassam, lefekvéshez jó hangulatkeltő.
2011-ben Ell és Nikki "Running Scared" című dalukkal megnyerték Azerbajdzsánnak az Eurovíziót, így 2012-ben Bakuban tartották a versenyt. A muszlim régió viszont nem fogadta jól a dolgot, Irán diplomáciai hadakozásba kezdett az azeriekkel, sőt, terrortámadásokkal is készült.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a vallási fanatikusok - legyen szó keresztényről, zsidóról vagy muszlimról - legalább annyira félnek a melegektől, mintha ők valamiféle sötét sátáni fortéllyal világra rottyantott démoni entitások lennének, ennek ellenére még mindig meg tudok lepődni azon, hogy milyen messze el tudnak menni gyűlöletük legitimálásának érdekében. Amikor az Eurovízió Azerbajdzsánba tartott, a szintén iszlám vallású Irán szónokai és jogászai egyként keltek fel ellene és felszólították szomszédukat, hogy fújják le a versenyt, mert az egy melegparádé és nyugati liberális lidércként köpi szembe az iszlám tanításait. A legerősebb kijelentéseket egy Mohammad Shabestari nevű vallási vezető tette, aki amellett, hogy fél-Azerbajdzsánt lebuzizta, anti-iszlamista magatartással vádolta az azeri kormányt. Ekkor Bakuban Irán-ellenes tüntetések kezdődtek, melyek hatására az irániak is mozgolódni kezdtek: fizetett embereikkel kezdték terjeszteni a propagandát, szórólapokkal és melegfelvonulásokat tartalmazó CD-kkel próbálták meggyőzni az azeri lakosságot, hogy ne támogassák a versenyt, aminek egyébként a honlapját is meghekkelték. A civakodás odáig fajult, hogy a két ország még egymás nagyköveteit is visszahívta.
A dalverseny végeztével az azeri nemzetbiztonság közölte, hogy számos tervezett terrortámadást sikerült elhárítaniuk, melyek célpontjai a bakui Mariott és Hilton hotelek, valamint a Kristálypalota, az Eurovízió helyszíne lettek volna. 40 gyanúsítottat helyeztek őrizet alá, akik közül 2013-ban kettőt ítéltek 11 és 12 éves börtönbüntetésre terrorcselekmény előkészítése miatt.
Most már biztos, hogy nem lesz Türkvíziós Dalverseny 2016-ban, amit Isztambulban rendeztek volna meg. Az ok egyszerű: Törökországban gyakorlatilag társadalmi válság és állami szuperparanoia uralkodik a nyári hatalomátvételi kísérlet óta, a kormány pedig folyamatosan átszervezi a hatáskörébe tartozó (és nem tartozó) szervezeteket, köztük a (köz)médiát is.
Az idei verseny eleve nehézkesen indult. Miután tavaly megromlott Törökország és Oroszország kapcsolata, az összes részvételre jogosult orosz régió kormányutasításra visszamondta Türkvíziós részvételét, így a dalverseny elődöntők nélkül maradt volna kb. 10 országgal a döntőben. Időközben Putyin és Erdogan kibékültek egymással és az orosz régiók újra zöld lámpát kaptak, viszont ma lelőtték a törökországi orosz nagykövetet, így van rá némi esély, hogy a két elnök újra abbahagyja a nyálcserét és Putyin eltiltatja országát a Türkvíziótól.
A jelenlegi állás szerint jövő márciusban tartják meg a versenyt Ankarában.
A Dal az egyetlen olyan több éve működő, formátumát alig vagy egyáltalán nem változtató Eurovíziós nemzeti válogató, amelynek győztesei eddig mindig továbbjutottak az Eurovízió döntőjébe. 2012-ben a Compact Disco, 2013-ban ByeAlex, 2014-ben Kállay-Saunders András, 2015-ben Boggie, 2016-ban pedig Freddie nyerte a műsort, s mind az ötnek sikerült kvalifikálnia a döntőbe. Ez egy olyan sikersorozat, amit még a legnépszerűbb Eurovíziós válogató, a svéd Melodifestivalen győztesei sem tudnak felmutatni: habár 12 év alatt két Eurovíziós győztes és öt top 10-es induló is kikerült közülük, 2010-ben az akkori MF-nyertes Anna Bergendahl épphogy lemaradt a dalverseny döntőjéről, az elődöntőben 11. helyen végzett.
Habár az utóbbi időben A Dalhoz hasonló sikereket ért el Izrael, Lettország és Lengyelország is, ők még csak egy-két éve használják a közönségszavazásos formátumuk legújabb verzióját. A lengyeleknél csak tavaly debütált a Krajowe Eliminacje, amin Michal Szpak győzedelmeskedett és 8. lett a tavalyi Eurovízión. A lettek 2015 óta választják ki indulójukat a Supernova-ban, akik eddig szintén döntősök voltak. Izraelben a HaKokhav HaBa, vagyis az itthon is bemutatott Rising Star győztese mehet Eurovíziózni, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a versenydalukat csak később mutatják be. Az osztrák Wer singt für Österreich? 2015 óta megy, s mindkét évad győztese döntős volt az Eurovízión, bár 2015-ben Bécsben tartották a dalversenyt, így házigazdákként automatikusan a döntőbe jutottak.
A litvánok az Eurovizijos dainų konkurso nacionalinė atranka-n négy éve választják ki indulójukat, akik egy kivételével eddig mindig döntősök voltak. Izlandon 23 éve használják a Söngvakeppnin formátumát, amiből 2006 óta (az elődöntőket 2004-ben vezették be az Eurovízión) heten jutottak a döntőbe (Yohanna pedig második lett 2009-ben). A 43 alkalommal megtartott dán Melodi Grand Prix 2004 óta kilencszer szolgáltatott döntős produkciót az Eurovízión (ebből egyszer automatikusan, mert 2014-ben Koppenhágában tartották a versenyt). Hasonló helyzetben van a norvég Melodi Grand Prix, amit 54 alkalommal rendeztek meg, így ez a leghosszabb hazai Eurovíziós válogató. Győztesei 2004 óta tízszer jutottak tovább a döntőbe (ebből egyszer automatikusan, mert 2010-ben Oslóban tartották a dalversenyt), ami szintén elég szép eredmény ahhoz képest, hogy már az ősidők óta ezt a formátumot használják az indulók kiválasztására.
Mérsékelt sikerrel fut az Eesti Laul, amin az észtek 2009 óta választják ki Eurovíziós indulójukat. Háromszor kerültek a top 10-be (az Urban Symphony 2009-ben 6., Ott Lepland 2012-ben szintén 6., Elina Born és Stig Rasta 2015-ben pedig 7. lett), nyolcból ötször döntőztek. Az albán Festivali i Kenges nyertesei 13-ból 7-szer jutottak döntőbe, a máltai válogató győztesei 13-ból 8-szor, a belga Eurosong nyertesei pedig 4-ből 2-szer.
A Dallal egyidős a szintén öt éve működő Uuden Musiikin Kilpaiu, ami Finnország nemzeti válogatója, viszont lényegesen szerencsétlenebb a miénknél: nyertesei csak kétszer jutottak a döntőbe, 2015-ben a Down-kóros metálbandával pedig utolsók lettek az elődöntőben. A svájci Die Grosse Entscheidungsshow 2011 óta működik, de nyerteseik hatból csak két alkalommal tudtak kvalifikálni a döntőbe: Anna Rossinelli 2011-ben 25., vagyis utolsó lett, Sebalter viszont 13. helyezésével rég nem látott svácji sikert ért el. Habár a moldávok már korábban is tartottak nemzeti döntőket, az O melodie pentru Europa című válogatójuk csak 2010-ben indult, melynek győztese 6-ból 3-szor jutott tovább az Eurovízió döntőjébe.
Az ukrán Eurovíziós válogatóműsorok formátuma évről évre változik, így nem tudunk úgy beszélni róla, mint Az Ukrán Eurovíziós Nemzeti Válogatóról, akármennyire is döntőzött eddig minden nyertese a versenyen. 12 éve választják ki a nézők segítségével az indulóikat, de csak kilencszer választották ki a konkrét produkciót, azaz az énekest a dalával együtt, ahogyan mi. Előfordult, hogy egyik évben 3, a másikban már 23 előadó versenyezhetett; volt, hogy egyetlen nemzeti döntőt tartottak, s volt, amikor többet; sőt, 2010-ben egyetlen előadó, Vaszil Lazarovics versenyzett több dalával, s miután megnyerte, a köztévé új nemzeti döntőt szervezett a nagy nézői elégedetlenség miatt.
A legsikertelenebb nemzeti válogató egyértelműen a szlovénoké. Az EMA húsz éve van képernyőn, viszont nyerteseinek 2004, vagyis az Eurovíziós elődöntők bevezetése óta mindössze háromszor sikerült döntőzniük, a legjobb eredményt pedig 13. helyezésével Maja Keuc érte el 2011-ben. Ennek ellenére hajthatatlanok és eszük ágában sincs változtatni a rendszeren.
Ahelyett, hogy az köztévé úgy kommunikálja A Dalt, mint egy dalversenyt, melynek győztese bónuszként képviselheti az országot az Eurovízión, akár meg is lovagolhatná, hogy döntőzés szempontjából Európa legsikeresebb Eurovíziós nemzeti válogatója a miénk.
A Dal 2017 - Ki képviseli Magyarországot Kijevben? - Január 14-től minden szombaton a Duna műsorán!
Disclamier: Nem érdekel, hogy a köztévé miként kommunikálta le A Dal-t, amíg ez a hazai Eurovíziós előválogatónk, addig Eurovíziós kontextusban értelmezem és ítélem meg a produkciókat. Moving on.
Szépen lassan elkezdték publikálni versenydalaikat A Dal 2017 versenyzői és mint mindig, most is vannak kellemes meglepetések, orbitális mellényúlások és olyan számok, amiket megint a fél ország ajnároz, de fogalmam sincs, miért. Tegyetek rendet, én is megpróbálom.
David Henderson "White Shadows"
Eurovíziós értelmezésben ez egy hihetetlenül újszerű dal, ami minden eddigi tradícióval szakít, a szokatlansága pedig érdekessé teszi. Mivel ByeAlex óta tudjuk, hogy mindenféle zsáner képes megállni a helyét a versenyen, nem kell félni Davidtől sem, de amennyire újszerű ez a szám, annyira állítja nagy kihívások elé az énekest, mivel nincs mese, ezt a dalt elő kell adni. Túlságosan önismétlő és kevés a dalszöveg ahhoz, hogy egy erős színpadkép nélkül meggyőzze a nézőket a létjogosultságáról. Az instrumental részek hosszúak, kevés lesz egyetlen táncoslány és a stroboszkóp, ha maga az énekes nem csinál majd semmit. A videoklipből arra következtetek, hogy David nem egy nagy táncos, ami nem feltétlenül baj, de akkor fogjon magának egy kreatívot és találják ki a látványt.
Spoon 21 "Deák"
Így lesz egy kerekekig lerohasztott régi Ladából egy kormánytagok szállítására is alkalmas Audi A8. Na jó, sose lesz, de talán majd most, a Spoon 21 dala ugyanis rohadtul tetszik. Ez azért is hihetetlen még számomra is, mert tinilányok által körbenyalt férfi énekeseket és az általuk előadott popmaszlagot utoljára gyerekkoromban szerettem, de az is csak a V.I.P. volt egyetlen szám erejéig. Habár a "Deák" dalszövege az Eurovízió közönségének még angolul sem mondana semmit, a zenében mintha visszaköszönne a nyolcvanas évek beatje teljesen mai hangzásban, ettől pedig a dal jellegzetessé válik a mezőnyben. Egyébként meg egy teljesen korrekt nyári sláger, A Dalban viszont erős színpadképet igényel.
Jetlag "Keresem a bajt"
Szeretem ezt a műfajt, szóval ha jó számot csinálnak benne, akkor nekem könnyű eladni, így ezt is. A "Keresem a bajt" egy fiatalos, élvezhető szám, viszont az együttest a David Hendersonéhoz hasonló kihívások elé állítja: elő kell adni, amiben egyébként a stáb is sokat segíthet. Nem tudom, hogy most kik fogják legyártani A Dalt, de bárkik is legyenek ők, Melodifestivalent kell velük nézetni reggeltől estig, abból majd megtanulják, miként támogatunk meg kameramozgásokkal és -váltásokkal egy produkciót.
Kállay-Saunders Band "17"
Kállay-Saunders András a kedvenc hazai Eurovíziós figurám, nemcsak a "Running" és a "Who We Are", hanem a verseny iránti folyamatos lelkesedése miatt is, ami most is látszik. Törvényszerű volt, hogy az utóbbi két energikus és pörgős szám után most valami érzelmesebbel és lágyabbal tér vissza, s hogy abban is hozza ugyanazt a profizmust, amit már megszokhattunk tőle. Andrásnak és a bandának helye van egy jövőbeli Eurovízión. Én csak azért nem most küldeném ki őket, mert egy a "Who We Are"-hoz hasonló dinamikusabb számot várok tőlük, Andrásnak egyszerűen az jobban áll, de ez személyes preferencia, a "17" minőségét nem vitatom.
KYRA "Got To Be A Day"
Korrekt dal, de inkább közömbös. Az a baj, hogy ebből is hallottam már sokat. A Dalos szereplését megérdemli, de az Eurovízión nincs helye.
The Wings "Mint a hurrikán"
Na igen, vannak énekesek, akik nem az Eurovíziós szereplésre vagy A Dal megnyerésére hajtanak, hanem a médiafigyelem motiválja őket. Nekem mint rajongónak ez persze szar, mert akkor ilyen produkciókkal is találkoznom kell, mint ez. Persze, persze, ez három percnyi levegővétel a sok giccsesen szenzációhajhász és őszintétlen mutatvány között... a francokat. Ez egyszerűen csak egy pisiszünet.
Soulwave "Kalandor"
Ezt a számot már ezerszer hallottam, ezer nyelven és ezer előadótól. A "Kalandor" zeneileg ugyanúgy van felépítve és ugyanúgy hangzik, mint minden harmadik reklám háttérzenéje és egy az egyben olyan akar lenni, mint minden második dal a rádióban. Persze, tehetséges zenészekről van szó, A Dal mezőnyében mindenki tehetséges, de ez a szám nem újszerű, sem pedig eredeti. Ez tucatcukiság egy költőinek hatni akaró dalszöveggel, ezért nyilván korai favorit, így ugyanúgy félek tőle, mint 2015-ben Szabó Ádám "Give Me Your Love"-jától vagy 2016-ban Berkesék "Seven Seas"-étől. Ne ijesztgessetek.
The Couple "Vége van"
Egy olyan együttestől, mint a The Couple, egy felemelőbb és vidámabb számot várnék, mert ez a monoton depressziójával úgy lehúz, mintha nem lenne holnap. Persze vannak azok a dalok, amik lehúznak, de egyúttal meg is töltenek érzelmekkel, ettől pedig élvezhetők, de a "Vége van" egyszerűen csak melankóliába taszít és ott is hagy, pedig én szórakozni jöttem.
Szabyest "Szerelem kell"
Ebben az egy dalban száz százalékig biztos vagyok, hogy ha kiküldenénk, az Eurovízió elődöntőjének egyik utolsó helyezettje lenne. Ez nem versenydal. Nem egyedi, nem új, nem más, nem buli, nem dráma és még nincs az a recap sem, ami után emlékeznék rá. Semmi magassága és semmi mélysége nincs, nem jegyzem meg sokadik hallgatásra sem.
Peter Kovary & The Royal Rebels "It's A Riot"
Nem vagyok agyonművelt zeneileg (elvégre Eurovíziós rajongó vagyok), így ezt a műfajt többnyire csak a Kaiser Chiefhez tudom kötni, s mint minden dal, úgy az "It's A Riot" is egy az egyben rájuk emlékeztet, ezért nem hat egyedinek. Önmagában A Dal mezőnyében persze kiemelkedik, de csak azért, mert műfaját tekintve ez az egyetlen ilyen szám. Nem akarom az Eurovízión látni, de aki ezt a zenét keresi, az Kovaryéknál megtalálja.
Begi a mi emberünk, ha Eurovízióról van szó, amit immáron harmadjára bizonyít. Megcsinálta a Compact Discoval, majdnem megcsinálta Oláh Gergővel és most megcsinálhatja Totovával. A népi zenei motívumokhoz mai kézzel nyúl és belerakja azt a rá jellemző mély ütemet, amitől csak még vonzóbbá teszi az egészet. Totova (lánykori nevén Tóth Gabi) pedig az éneket és az előadást adja hozzá, ami tőle mindig energikus és szinkronban van a dal minden egyes részével. Begi és Totova nagyon erős párosítás és abból, hogy összeálltak, nem is vártam ennél a dalnál kevesebbet. A "Hosszú idők" harmóniát és kitörést ad egyszerre, megfog és játszik veled. Modern etnopop, ami mindig eredeti tud lenni, ha különleges feldolgozást kap, magyar etnopopként pedig mindenképpen egyedülálló lenne az Eurovíziós mezőnyben, főleg egy megnyerő színpadképpel (utoljára a NOX vitt etnopopot 2005-ben, szintén Kijevbe).
