EuroFaktor

2018\07\27 Tusán Szólj hozzá!

Kazahsztán magabiztosan közeledik Eurovíziós debütálása felé

Az Eurovíziót rendező EBU (Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége) új életet lehelt a Kazahsztán részvételét övező találgatásokba, hiszen a közép-ázsiai ország első alkalommal szerepel majd az idei Junior Eurovíziós Dalversenyen, az Eurovízió gyerekváltozatán.

Kazahsztán helyzetét a már évek óta versenyző Ausztráliáén keresztül érthetjük meg. Ahhoz, hogy az Eurovízión részt tudjon venni egy ország, az Európai Műsorszórási Területen kell elhelyezkedjen, illetve csatlakoznia kell az Európa Tanácshoz. Kazahsztánhoz hasonlóan Ausztrália sem teljesíti egyik feltételt sem, viszont az EBU szerződött partnere (aminek nem szab gátat semmi sem, például az Egyesült Államoknak is van egy ilyen szerződése), így a műsorszolgáltatók szövetsége meghívta őket az Eurovízióra, mint tiszteletbeli tagokat. Ezúttal Kazahsztánt hívták meg, igaz, egyelőre csak a Junior Eurovízióra. Ez viszont könnyen változhat a jövőben, Ausztrália az élő példa rá.

Kazahsztán tavaly akart debütálni az Eurovízión, de az EBU nem engedte nekik. Jön a kérdés: ha Ausztráliának lehet, Kazahsztánnak miért nem? Az EBU valószínűleg bizalmi játékot játszik a kazahokkal. Ausztrália már több mint harminc éve partnerország volt és közvetítette a versenyt, amikor meghívták őket Eurovíziózni, tehát kialakulhatott az a bizalmi és üzleti kapcsolat, amit az EBU Kazahsztánnal is ki akar építeni. Ez a kapcsolat viszont még friss, Kazahsztán csak 2016-ban kötött szerződést az EBU-val, ahol az országot a Khabar Agency képviseli.

2018\07\19 Tusán Szólj hozzá!

Magyarország is részt vesz a Türkvíziós Dalversenyen

turk.png

A negyedik Türkvíziós Dalversenyt októberben tartják majd Törökországban, ami az Eurovízióhoz hasonlóan két elődöntőből és egy döntőből áll majd. A török népek lakta független vagy autonóm államok, közigazgatási egységek, illetve jelentős török lakossággal rendelkező országok versenyén Magyarország is részt vesz majd, legalábbis ez áll a Türkvízió hivatalos oldalán. Az MTVA nem reagált a megkeresésemre, így egyelőre nem sokat tudni a részvételünkről.

Magyarország neve 2015-ben merült fel először a Türkvízió körül, amikor a magyar állam küldöttei részt vettek a türkmenisztáni Merv ceremóniáján, amin a várost kinevezték a török világ kulturális fővárosává. A versenyt akkor szintén Mervben tartották.

Míg Ausztria, Belgium, Hollandia, Németország és Svédország részvétele a szabados társadalomalakítás, vagyis a törökök tömeges letelepedésével, Albániáé a közös vallással, Romániáé, Bulgáriáé, Koszovóé, Macedóniáé, Moldováé és Ukrajnáé a török diaszpórával magyarázható, addig Magyarország részvételi szándéka kicsit homályos. Nincsen jelentős török lakosság az országban, az iszlám vallásúak számát a 2011-es népszámláláson 5500 főre tették, s habár vannak közös kulturális elemeink a török hódoltságnak köszönhetően, a századokkal ezelőtti megszállást aligha lehetne feljegyezni a büszkeségfalunkra. Magyarország valószínűleg az utóbbi években rengeteget emlegetett keleti nyitás szellemiségében venne részt a török versenyen. A kormány állást foglalt az illiberális demokrácia mellett, amivel gyakorlatilag behatárolta, hogy a világ mely részéhez kívánja csatlakoztatni az országot. Ez a rész pedig a Kelet. A vezető politikusok minden nyilatkozatukban, kampányukban egyértelműen kiállnak ezen országok és ideológiák mellett, a Türkvízióval pedig valószínűleg a kulturális értékeket is tovább erősítenék. A kormány kommunikációjában egyre inkább euroszkeptikus és számos alkalommal dicsér olyan autoriter hatalmakat, mint Oroszország vagy Törökország, így eléggé kapóra jönne a Türkvíziós közös buli.

Eddig 42 ország és terület jelentkezett a versenyre: Európából Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Belgium, Bulgária, Grúzia, Németország, Magyarország, Koszovó, Lettország, Macedónia, Moldova, Hollandia, Észak-Ciprus, Lengyelország, Románia, Szerbia, Svédország, Gagauzia, Ukrajna és a Krím; Ázsiából pedig az Altaj Köztársaság, Baskíria, Csuvaszföld, Irak, Irán, Kabard- és Balkárföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kazahsztán, Hakaszföld, Dagesztán, Kirgizisztán, Jakutföld, Szíria, a Sztavropoli-határterület, Tádzsikisztán, Tatárföld, Törökország, Türkmenisztán, Tuva, Üzbegisztán és Hszincsiang.

A Türkvíziós Dalversenyen csak zsűriszavazás van, nézői nincs, viszont ugyanúgy elődöntőkből és döntőből áll, mint az Eurovízió. Először 2013-ban tartották meg a törökországi Eskisehirben, majd a következő években Isztambul és az oroszországi Kazán adott otthont a versenynek. 2016-ban a török és az orosz politikai válság hatására elmaradt a verseny, majd 2017-ben sem rendezték meg. Idén elvileg megrendezik és mi is élőben követhetjük majd Magyarország részvételével. Na de kit küldünk majd törökül énekelni?

2018\07\15 Tusán Szólj hozzá!

Lehetséges, hogy mégsem Jeruzsálemben tartják jövőre az Eurovíziót

Korábban már megírtam, hogy az izraeli Eurovíziós győzelem eléggé felbőszítette a politikai aktivistákat, akik a verseny bojkottjára szólították fel országaikat. Izraeli sajtóértesülések szerint a nemzetközi felháborodást követően az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége) megbeszéléseket tartott az izraeli köztévével és aggodalmát fejezte ki a jeruzsálemi rendezés miatt. A fővárost maga Benjamin Netanjahu jelölte ki mint helyszínt, az addig egyértelmű választásnak tűnő Tel-Aviv pedig amúgy is kizárta a rendezés lehetőségét.

Na ez történt kb. egy hónappal ezelőtt, mára azonban fordult a kocka és a politikai aktivisták labdája magabiztosan halad a gól felé: Tel-Aviv városvezetése belátta, hogy az izraeli Eurovíziót Jeruzsálem népszerűtlensége miatt igencsak a városukban kell majd megtartani, bármennyire sem szerették volna ezt első körben. Na de nemcsak ők pályáznak a rendezésért, rajtuk és Jeruzsálemen kívül még négy város fejezte ki érdeklődését, ezeket nézzük most végig.

Eilat

Mivel az Eurovíziós helyszín kiválasztásánál hatalmas szerepet játszik a vendéglátó egységek száma és a repülőterek forgalmának nagysága, elsősorban ezeket kell figyelembe venni az esélylatolgatáskor. Eilat népszerű üdülőhely megannyi szállodával, Izrael legdélebbi városa a Vörös-tenger partján, a sivatag csücskében. A Ramon Nemzetközi Repülőtér idén nyitja meg leszállópályáit olyan nemzetközi légitársaságok előtt, mint például a WizzAir vagy a RyanAir (tudom, nem nagy érdem). Eilat lenne az utóbbi idők egyik legkisebb Eurovíziós városa a maga 50 ezres lélekszámával. A verseny rendezéséért egy még meg nem épült stadionnal szállnak versenybe, így győzelmi esélyük eléggé csekély.

Haifa

A 280 ezer fős zsidó-arab város a térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságával rendelkezik. Övék az egyetlen izraeli metró, ami már csak abból a szempontból is érdekes, hogy hétvégén csak szombat este közlekedik a pezsgő éjszakai életet kiszolgálva. A repülőterükről már nem sok jó mondható el, a Haifa Repülőtér járatai ugyanis egy larnacai járaton kívül csak belföldön közlekednek, ez pedig egy hatalmas hátrány lehet az egyik legnagyobb stadionnal pályázó városnál: a Sammy Offer Stadion 30 ezres férőhelyével az egyik legnagyobb Eurovíziót tudnák megrendezni.

Berseba

bersehab.jpg

Berseba 205 ezer lakosával az ország közepén fekszik. Az Izraelt beterítő Negev-sivatag legnépesebb települése, ezért gyakran emlegetik a sivatag fővárosaként is. Ennek ellenére Berseba egyáltalán nem népszerű turistacélpont, saját nemzetközi repülőtere sincs. A 16 ezer férőhelyes Turner Stadionban rendeznék meg az Eurovíziót... de erre esélyük sincs.

Petah Tikva

A 236 ezres Petah Tikva Tel-Aviv közvetlen szomszédságában van, így nem gond, hogy nincs saját nemzetközi repülőtere, mert ki tudja használni a Tel-Aviv adta szállás- és tömegközlekedési lehetőségeket. Erre viszont valószínűleg nem lesz lehetősége, mert Eilathoz hasonlóan ők is aréna híján vannak, ezért építenének egyet.

Tel-Aviv

A Földközi-tenger keleti partján fekvő Tel-Aviv közel félmillió lakosával Izrael második legnépesebb városa, de az ország legnagyobb metropoliszának közepén fekszik. Világváros, a Közel-Kelet harmadik legerősebb gazdasága és évente több, mint két és félmillió turistát fogad. New Yorkhoz hasonlóan Tel-Aviv sem alszik soha. A modern nagyváros és az időszámításunk előtt épült negyedek ötvöződése érdekes helyszínéül szolgálna az Eurovíziónak. A Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér a világ minden tájáról fogad járatokat. Az American Airlines szerint Tel-Aviv a világ legjobb LMBT-úticélja és itt tartják Ázsia legnagyobb pride-ját is. Tel-Aviv két helyszínnel pályázik az Eurovízió megrendezésére: a Tel-Avivi Kiállítóközpont 10 ezer, a Menora Mivtachim Aréna pedig 11 ezer nézőt tudna fogadni.

Jeruzsálem

Izrael fővárosa az egyik legősibb település a világon és három vallás (kereszténység, iszlám és judaizmus) is szentnek tekinti. Jeruzsálem kulturális és történelmi értékekben gazdag turistacélpont, légi forgalmát az 50 kilométerre fekvő tel-avivi Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér szolgálja ki. A város politikailag eléggé megosztja a világot, mivel Izrael mellett Palesztina is saját fővárosának tekinti, ezért a felek évtizedek óta háborúban állnak egymással. Mivel több európai ország is Palesztina pártját fogja, a jeruzsálemi Eurovízió bojkottjával fenyegetik az EBU-t. Ugyan a 16 ezer férőhelyes Pais Aréna és a 32 ezer férőhelyes Teddy Stadion ideális helyszíne lenne a versenynek, nagyon úgy tűnik, hogy egyikben sem ülhetünk majd jövő májusban.

Szóval nem tudni pontosan, hogy melyik városban fogják megtartani a jövő évi Eurovíziót, de egy dolog biztos: esernyőt nem kell majd vinnünk.

2018\05\27 Tusán Szólj hozzá!

Az idei magyar pontok az Eurovízión - Egyszerűen csak imádtuk Dániát

A döntőbe jutás tizedik helyéért elég éles harc folyt Magyarország, Románia és Lettország között. Az AWS 111 ponttal kvalifikált is, viszont a románok csak négy, a lettek pedig öt ponttal maradtak le úgy, hogy őket 2 ponttal támogattuk meg, Romániát pedig egyenesen 12-vel, így a továbbjutásuk egyáltalán nem rajtunk múlt. Egyébként a zsűrivoksunk elég unalmas lett, Hollandia és Ausztrália valamiért a toppon végzett és az enervált grúz férfi együttes is kapott egy pontot. A televoting már sokkal érdekesebb, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő eredményt hozott ki: a dán vikingek taroltak, második helyre behúztuk a töményen ízléstelen moldávokat, nyolcadikként pedig az az Alexander Rybak végzett, aki 2009-ben megszerezte a magyar 12 pontot a norvégoknak. Fogalmam nincs, mi tetszett ennyire nekünk Hollandián idén, de a zsűri és nézői szavazáson is szerzett pontokat csakúgy, mint Ausztrália, Dánia, Szerbia, Norvégia és Lengyelország.

A döntőre a zsűri véleménye megváltozott egyes dalokról, Dániát például kihozták győztesnek, míg az elődöntőn csak 5 pontot adtak rá. Egyetlen közönségkedvencnek - Izrelnek - engedtek csak teret, de rajta kívül kapott még pontot az osztrák Cesar Sampson is, aki ugye megnyerte az idei Eurovízió zsűrivoksát. A nézőknek is tetszett Sampson, de a zsűrivel együtt Norvégiának, Hollandiának és Izraelnek is adtak pontokat. Csehországot 8, a későbbi győztes Izraelt 10, Dániát pedig a zsűrivel együtt 12 ponttal díjaztuk. Én először véletlenül leadtam egy voksot Írországra, majd egy nagy sikoly és vinnyogás közepette gyorsan nyomtam a szavazatokat Ciprusra, akik összesen 7 pontot kaptak tőlünk.

2018\05\20 Tusán Szólj hozzá!

Mi lesz ezután Portugáliával?

Portugália óriásit hasalt Claudia Pascoal dalával, az "O jardim"-mal, ami a döntőben az utolsó helyen végzett. Az Amar pelos dois-utóízű számmal a sobralista-vonalat akarták továbbvinni, vagyis az "egyszerű a nagyszerű"-elvet követve az érzelmekre szerettek volna hatni. Nem sikerült. Mivel a portugálok a tavalyi győzelmük után elég nyíltan elkötelezték magukat Salvador Sobral győztes szavai mellett, miszerint "a zene nem tűzijáték, hanem érzelem", most megehetik, amit főztek. Mivel Pascoal utolsó helyezése elég egyértelműen bizonyítja, hogy ezt a műfajt nem fogják évről-évre bekajáltatni a nézőkkel csak azért, mert egyszer sikerült, vajon mernek-e majd populárisabb dalt küldeni a versenyre a jövőben? Ha igen, akkor mindenképpen szembeköpik majd magukat vele, mert ugyan semmi gond nem lesz a választással, de mi emlékezni fogunk rá, hogy a populáris zenéről kissé máshogy gondolkodtak még nem is olyan rég.

Portugáliáé az egyik legkárosabb győzelem volt az Eurovízió történetében. Salvador Sobral súlyosan és teljesen feleslegesen egymásnak eresztette a rajongókat, megosztotta őket és hangot adott azoknak, akik a huszonegyedik században még mindig visszasírják a már a nyolcvanas években is ciki karmester vezette zenekart, illetve nem hagyják, hogy a verseny demokratikus értékei érvényesüljenek, azaz mindenki olyan dallal induljon, amilyennel akar. Aztán a nézők majd úgyis döntenek, melyik a jobb.

Szerencsénk, hogy Netta győzelmével a Sobral által okozott sebeket egy kicsit sikerült enyhíteni.

2018\05\17 Tusán 54 komment

Egyre több ország bojkottálná az izraeli Eurovíziót

Nem fogadta jól az európai politika, hogy 2019-ben Izraelben tartják az Eurovíziós Dalversenyt. Netta és a "Toy" győzelme az Eurovízió történelmében harmadjára viheti Jeruzsálembe a versenyt, aminek ötletétől egyre több országban bojkottra szólítják fel az adott köztévét.

Izlandon petíciót indítottak a részvétel visszavonására, amit már 23 ezer állampolgár írt alá. A lavinát egy ismert énekes, Dadi Freyr Pétursson indította el, aki azt írta Twitterén, hogy soha többé nem indulna a versenyen. Szerinte lehetetlen volna élvezni az Eurovíziót Izraelben, miközben az ország kormánya és hadserege borzalmas ellencsapásokat mér a palesztinokra. Miután az énekes kiakadt és vele együtt több ezer rajongó aláírta a petíciót, az izlandi köztévé bejelentette, hogy hamarosan összeülnek és eldöntik, mennek-e vagy maradnak. Legutóbb 1999-ben tartották a versenyt Jeruzsálemben, akkor Izlandnak semmi gondja nem volt az izraeli-palesztin háborúval.

Írországnak is hasonló problémái vannak az izraeli rendezéssel. Mícheál Mac Donncha dublini polgármester szólalt fel először az ügyben, a visszalépésre buzdította a köztévét. A politikust korábban kitiltották Izraelből, mert nyíltan támogatja a BDS mozgalmat (Boycott, Divestment and Sanctions Movement), ami egy elég komoly, általános izraeli bojkottot célzó nemzetközi kezdeményezés. A mozgalmat éltette és bojkottra szólított fel több ír republikánus politikus, illetve az 1994-es Eurovízió egyik győztese, Charlie McGettigan is. Írország az 1979-es és az 1999-es jeruzsálemi dalversenyen is részt vett.

Svédországban az euroszkeptikus Baloldali Párt verte fel az állóvizet: "Teljesen indokolatlan, hogy Izrael egy ilyen gigantikus zenei eseményt megrendezzen, amíg foglalják mások területét. Azt akarjuk, hogy emberi jogok alapján kizárják Izraelt az Eurovízióról. Nem táncolhatunk tovább, amíg folytatódik a palesztin emberek meghurcoltatása. Bojkottálni Izraelt, most! - nyilatkozták. Svédország is részt vett mindkét korábbi izraeli versenyen.

Az Egyesült Királyságban a "We Support Jeremy Corbyn" nevű politikai csoport szólította fel a BBC-t az Eurovíziós bojkottra, a liberáldemokraták pedig arra figyelmeztettek, hogy a részvétel egyet jelentene "az emberi jogok könyörtelen sárba tiprásával". Csak úgy, mint Írország és Svédország, az Egyesült Királyság is részt vett az eddigi izraeli versenyeken.

De akkor most a több ezer ártatlan, aki életét veszti a palesztinok és az izraeliek közötti háborúban, csak akkor szúr szemet, ha éppen Izrael rendezi az Eurovíziót?

(Forrás: vmalmö.se, eurovoix.com)

2018\05\13 Tusán 4 komment

Bárki bármikor felrohanhat az Eurovízió színpadára

Mindaddig, amíg az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége nem ül össze és nem dolgoz ki egy átláthatóbb és szigorúbban szabályzott biztonsági tervet az Eurovízió zavartalan lebonyolítására, addig minden évben megismétlődhet a tegnapi incidens. Az Egyesült Királyságot képviselő SuRie előadása közben egy londoni politikai aktivista felrohant a színpadra, kivette az énekesnő kezéből a mikrofont és azt ordibálta, hogy "Nazis of the UK media, we demand freedom", magyarul "Brit média nácijai, szabadságot követelünk". A biztonságiaknak sikerült eltávolítaniuk az idiótát, aki egyébként megmutatta, mennyire nem lehet radikális aktivizmussal elérni semmit, mert az inkább nevetséges, mint effektív (lásd a Greenpeace vagy a Peta faszkodásait). SuRie láthatóan megijedt, nekem például már csak brit állampolgárként is biztos az lett volna az első gondolatom, hogy oké, én most itt meghalok, de az aktivista leszerelése után még nagyobb erővel és szenvedéllyel folytatta tovább a dalát, így sokan álruhás áldásként értelmezték a történteket. Az EBU felajánlotta SuRie-nak, hogy énekelje el még egyszer a dalát, de ő ezt visszautasította.

Mindenesetre a biztonságiak egyértelműen nem végezték megfelelően a munkájukat. Az lett volna a feladatuk, hogy biztosítsák a fellépők testi épségét és a műsor békés lebonyolítását, ha pedig nem tudják megelőzni az ilyen helyzeteket, akkor az egész olyan, mintha az EBU nem is költött volna rájuk, így ott sem lennének. Hogy történhetett ez meg? Ha egy egyszerű balfasz meg tudja zavarni a műsort, akkor miért ne tudná egy terrorista is, aki nyilván profinak számít a rendbontásban. Ez az aktivista simán lehetett volna akár egy pszichopata is fegyverrel a kezében. A párizsi Bataclanban és Ariana Grande manchesteri koncertjén történt terrorcselekmény nem volt elég ahhoz, hogy a világ legnagyobb zenei műsorának, ami kb. 15 ezer embert vonz a helyszínre és további 200 milliót a képernyő elé, szigorítsák a biztonsági előírásait? Azon persze elnevetgélhetünk, hogy nem lehet bevásárlókocsit meg létrát bevinni az arénába, de úgy tűnik, hogy az a szánalmas kis lista tényleg tükrözi azt a komolytalanságot, amivel a verseny biztonságát kezelték a szervezők.

A helyzetet tovább rontja, hogy korábban is történt hasonló eset. 2010-ben Spanyolország előadása közben rohant fel egy barom a színpadra, 2017-ben pedig Jamala mellett villantott segget valaki. Az ilyen helyzeteket meg lehet előzni, csak hozzáértő biztonsági szolgálatot kell alkalmazni.

2018\05\13 Tusán 2 komment

Magyarország 21. lett az idei Eurovízión

Az elődöntőhöz hasonlóan a döntőben is a nézők segítették több ponthoz az AWS-t: míg a nemzetközi zsűritől csak 28 pontot kaptak, ami csak a 22. helyre lett volna elég, igaz, nem sokat, de a nézők 65 pontjával eggyel jobb helyezést értek el, így 93 ponttal a huszonegyedikek lettek.

euroaws3.png

Érdekesség, hogy a döntőben inkább az első elődöntő országai adtak pontokat: a zsűriszavazáson konkrétan csak és kizárólag az első elődöntő résztvevőitől kaptunk pontokat, Azerbajdzsántól máris 8-at. A televotingon Finnország helyreállította a metálbecsületet és Szerbia, illetve Románia után ők adták a legtöbb pontot nekünk. 

A rajongók a 19., a fogadóirodák a 17., én meg a 14-16. helyre vártam az AWS-t a döntőben, így mindenképpen kisebb csalódás a 21. helyezés. Persze nem akkora, mint Wolf Kati esetében, hiszen az AWS-sel olyasmit vállaltunk be, amit általában nem szoktak: hörgős metált, anyanyelven. Ezért marad Magyarország 2018-as szereplése még egy jó ideig emlékezetes és egyébként is a leglátványosabb magyar produkció volt, amit valaha is láthattunk az Eurovízió színpadán. Gratula, srácok, fasza meló volt.