Vannak emberek, akik kirobbanthatatlannak látszanak az Eurovízió holdudvarából. Ilyen Christer Björkman, a Melodifestivalen svéd Eurovíziós előválogató producere, aki az Eurovízióhoz is megtalálta az aranykulcsot és már évek óta szoros együttműködésben dolgozik a dalverseny producereivel, vagy éppen Philipp Kirkorov dalszerző, aki az orosz Eurovíziós törekvések megkerülhetetlen figurája. Hozzájuk csatlakozik most - bár úgy tűnik, már rég csatlakozott - Florian Wieder tervező, aki kis híján zsinórban nyerte meg magának ötödik Eurovíziós színpadtervezési tenderét. A német designer tervezte a 2011-es düsseldorfi, a 2012-es bakui, a 2015-ös bécsi, a 2017-es kijevi és a 2018-as lisszaboni színpadot is, tehát nyolc év alatt csak háromszor nem sikerült elcsípnie a pályázatot. S még mielőtt azt kérdeznéd, hogy minek elrontani, ami működik, lassan a testtel... a bécsi színpad konkrétan csúnya volt, a köré felhúzott LED-rudak kisebbnek láttatták a színpadot az amúgy sem tágas aréna terében, s még egy kicsit klausztrofób is volt. A 2017-es színpad ötlettelen és sivár volt, s ekkorra már tökre eluntam, hogy az megint kör alakú. És Wieder 2018-ban visszatért egy szintén kör alakú színpaddal, aminek kifutóját olyan nagyra tervezte, hogy az énekesek - így a produkció is - teljesen elvesztek rajta (már ha szerencsétlenül úgy döntöttek, hogy végigjárják) és még csak LED-falat sem kaptunk.

Persze abszolút támogatom a választás szabadságát, viszont a versenyképességet is, ami az EBU-t nyilván nem érdekli.