"Az emberek azt hitték, hogy majd tetszeni fog nekem az izraeli dal. Meghallgattam és borzalmas volt. Szerencsére idén nem kell végigülnöm [az arénában]" - nyilatkozta vérprofiként Salvador a portugál Publico lapnak.

Ezen a ponton kijelenthetjük, hogy tavalyi Eurovíziós győztesünk nem más, mint egy önelégült, ítélkező barom, aki azt hiszi, hogy ő szarta a csillagokat a Föld köré. Amolyan portugál ByeAlex. Az általam csak sobralista-mozgalomnak nevezett agyfasz elindítójának tavaly elhíresült mondata lett, hogy "a zene nem tűzijáték, hanem érzelem", ami annyit jelent, hogy ha a dalodat azért írtad, hogy valaki jót bulizhasson rá egy forró nyári éjszakán, akkor semmit nem érsz zeneileg. Ez meg ugye baromság, főként az Eurovízión.

Salvador azt mondta a lapnak, hogy a győzelmét követően mindenki (értsd Portugália) várta a változást a jövőbeli Eurovíziós indulókat illetően és több akusztikus, lelkeket megszólító, bensőséges, intim dalt várt. Az, hogy nem így történt, szegény Salvadort jócskán lelombozta, de nem adja fel. Hisz abban, hogy a zene újra igazi zene lesz, jelentsen ez bármit.

A portugál Eurovízió két, győzelemre legesélyesebb indulója egyébként az utóbbi évek "leggyorséttermibb" (ahogyan a sobralisták mondanák) száma, a ciprusi "Fuego" és az izraeli "Toy" fej-fej mellett haladnak egymással a fogadóirodáknál. Bármelyik győzelme édes bosszú lenne Salvador és támogatói ellen.