Izrael idei képviselője, Hovi Star egy máltai tévés interjú során korábban elmondta, hogy amikor az ilyenkor szokásos Eurovíziós promóturné moszkvai állomásához érkezett, a repülőtéren máris pofán csapta az orosz valóság: útlevél-ellenőrzéskor megszólták és kiröhögték. Dimitrij Melnikov, az orosz turné szervezője szerint kis késlekedésen kívül semmi sem történt a reptéren, Hovi csak félreértette, hogy megmosolyogták nem hétköznapi viselete és sminkje miatt. Oké, ezen a ponton még talán el is hihetnénk, hogy az énekes csak túlreagálta az esetet, hiszen biztosan furcsa lehet még a legkisebb lenéző vigyort is megtapasztalni egy olyan embernek, aki a világ egyik (nem csak meleg-szempontból) legszabadabb városából, Tel-Avivból származik. Na de azt, hogy széttépték az útlevelét, mégis miért találná ki? Még a moszkvai izraeli nagykövetségre is elment, hogy újat csináltasson, tehát Melnikov szerint ez egy Dallas-epizód és Hovi csak álmodta az egészet.

Akárhogy is történt, egy biztos: amióta Kelet-Európa beszállt az Eurovíziós bizniszbe, azóta folyamatosan megpróbálják lehámozni róla azokat az értékeket, amik mentén a verseny eleve létrejött, szerintük a nemzetközi összefogás és a szabadság zenei olvasztótégelyére ráférne egy jókora konzervatív átalakítás. A legkonkrétabb dolog, ami szúrja a keleti országok - leginkább Oroszország és Fehéroroszország - szemét, az egyértelműen a verseny és az LMBT-közösség szoros barátsága.

Melegfesztivál az immáron törvényes homofóbia földjén

Amikor 2008-ban Dima Bilan megnyerte Oroszországnak az Eurovíziót, ezzel pedig a jogot az orosz rendezésre, a rajongók és a média először szembesült azzal a problémával, hogy a sokszínűséget és a nyitottságot képviselő zenei fesztivál egy emberi jogi szempontból teljesen zord és nyíltan kirekesztő terepen kerülhet megrendezésre. 2009-ben Moszkvában tartották az Eurovíziót és a körülmények pontosan olyanok voltak, amilyenre számítani lehetett. Az orosz főváros akkori polgármestere, Juri Luzskov szélesre tárt karokkal üdvözölte az eseményt, áradt belőle az ortodox szeretet: sátánistáknak nevezte a homoszexuálisokat, s betiltotta a készülődő melegfelvonulást, amit a szervezők jelképesen az Eurovízió döntőjével egy napon tartottak volna. Ennek ellenére néhányan mégis kivonultak az utcára, köztük Nikolaj Alekszev és Peter Tatchell emberi jogi aktivisták is, akiket az orosz rendőrség letartóztatott. Miután Luzskov kiadta az ukázt, hogy ha kell, akkor erőszakkal is eltiporhatják a felvonulást, illetve egyidőben hergelte az orosz közvéleményt a melegek ellen, Svédország képviselője, Malena Ernman és a későbbi norvég, fehérorosz felmenőkkel rendelkező győztes, Alexander Rybak is felszólalt a homofóbia ellen, a holland De Toppers együttes pedig egyenesen a verseny bojkottjával fenyegetőzött. Az oroszoknak tetszett, hogy fürödhetnek az Eurovízió adta nemzetközi figyelemben, viszont az árát, vagyis a versennyel járó LMBT-vonzerőt, már nem szívesen fizették meg.

A Kelet en bloc elutasító

Az Eurovízió mindent képvisel, amit a kelet-európai közvélemény nem. Oroszország mellett szinte minden volt szovjet tagállam előszeretettel harsogja a "romlott Nyugat"-teóriát, miután olyat lát a színpadon, ami szerintük nagyobb veszélyt jelent gyerekeikre, mint 1986 Csernobilja. A 2013-as verseny például a csókok csatája volt. A finn, illetve a döntőben látható köztes produkció részeként férfiak és nők adtak szájra puszit egymásnak, ami a keleti értelmezés szerint sátánista rituálé volt. Törökország egyenesen odáig ment, hogy elsötétítette a képernyőt, vállalva az ezért járó bírságot.

Ez most már mindennek a teteje!

Férficsókok ide, dühös jakutföldi papák oda, megannyi látens buzi orosz kopasz meg amoda, az igazi háború akkor tört ki Kelet és Nyugat között, amikor 2013 őszén Ausztria felfedte 2014-es indulóját Conchita Wurst drag queen személyében. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország összefogott és több mint 15 ezren írták alá azt a petíciót, ami gyerekvédelem és szodómia címszók alatt az Eurovízió bojkottját követelte a köztévéktől. Ha már a verseny előtt hónapokkal ennyire kiakadtak az emberek, nem nehéz kitalálni, mi történt, amikor ez a "szakállas nő" egyenesen megnyerte a koppenhágai versenyt. Az orosz köztévé hetekig nem bírta elengedni a témát, több műsorukban, illetve az Eurovíziós élő közvetítésen is gúnyolódtak a győztesen. Vlagyimir Zsirinovszki orosz nacionalista képviselő szerint Conchita diadalma Európa és a nemek végét jelentette. Vlagyimir Putyin jobbkeze, Dimitri Rogozin is dobálta a hajtűt, aki Conchitát az európai integráció torzszülöttének nevezte. Maga Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy visszahozzák az Intervíziót és azzal ellensúlyozzák majd a Nyugat erkölcsi fertőjét, amit Conchita Wurst lóháton vágtatva szórt a morális fellegvárban élő, istenfélő orosz emberekre. Az oroszok viszont nemcsak másokat, hanem egymást is ölik, ha a nagy medve mentálhigiénéről van szó. Vitalij Milonov orosz politikus tavaly hazaárulónak nevezte Polina Gagarinát, mivel az énekesnő Instagramján közzétett egy Conchitával készült közös fotót.

Idén Oroszországot az egyébként LMBT-közösségeket korábban már támogatásáról biztosító Sergey Lazarev (a képen) képviseli "You're The Only One" című dalával. A fogadóirodák szerint meg is nyerheti a versenyt, s ha ez így történik, akkor az Eurovízió rajongóinak valószínűleg újra fel kell majd venniük a kesztyűt, hiszen Oroszországban már három éve törvényekkel védik az emberi jogok eltipróit. Mindezek ellenére nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Oroszországban is vannak melegek, illetve normális emberek, akik látnak értéket az Eurovízió sokszínűségében és üzenetében, s akik mellett ki kell állnunk. Ha máshogy nem is, akkor az Eurovízión keresztül.