2011-ben az történt, hogy a fogadóirodák képtelenek voltak megjósolni a végső győztest, sőt, borult is a teljes listájuk. Franciaországot hozták ki győztesnek, de Amaury csak a 15. lett a döntőben. Írországé lett a fogadók ezüstérme, de csak 8. helyezettek lettek. A top tízben szerepelt még az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország és Magyarország is, de végül egyik induló sem jutott be a döntős top tízbe. A verseny győztesét, Azerbajdzsánt is csak a döntő előtt egy nappal húzták fel a harmadik helyre, egészen addig a 6. és a 10. hely között ingázott. Általában nincs ekkora káosz a fogadóirodáknál, ezért is emlékezetes a mai napig az eset.

A felfordulásban nagyban szerepet játszott az abszolút közönség-favorit hiánya, ami más évekkel ellentétben kiszámíthatatlanabbá tette a versenyt. Norvégia 2009-es és Németország 2010-es győzelmét már jó előre megmondták a fogadók, majd a következő években, 2012-ben Svédország és 2013-ban Dánia első helyét is biztosra lehetett venni. Ugyan 2014-ben Ausztriát csak a döntő előtt hozták fel a második helyre, a fogadói top tíz hellyel-közzel megegyezett a valódival. 2015-ben pedig szintén tudtuk előre, hogy három egyértelmű esélyes van a győzelemre (Svédország, Oroszország és Olaszország).

Ezúttal nincs ilyen. Persze, most is pörögnek a fogadóirodák és Oroszország az első, Svédország a második, Horvátország pedig a harmadik, de a teljes lista vitatható, hiszen egyik ország sem világos közönség-kedvenc, amit a különböző online szavazásokból, a videómegosztókra töltött toplistákból, a rajongói hozzászólásokból és az általános fogadtatásból lehet leszűrni. Gyakorlatilag mindenkinek más a kedvence, a mezőny nagyon kiegyenlített, így az sem lát délibábot, aki Freddie győzelmét vizionálja, hiába vagyunk vele tizenhatodikok jelenleg. Bárki hazaviheti a versenyt.